Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2002 (1. évfolyam)

2002 / 3. szám - NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK - Baneth András: Az Európai Unió és az Európa Tanács kapcsolata

Baneth András Itt felvetődött annak gondolata is, hogy az Európai Uniót mint olyat felvegyék az Európa Tanács tagjai közé. További lépés ebben a kérdésben ugyan nem történt, mégis figyelemre méltó az elképzelés. Az együttműködést tárgyaló egyéb fórumok Az Európai Unió az Agenda 2000 elnevezésű dokumentumban számításba veszi az Eu­rópa Tanács munkáját a különböző folyamatok megfigyelésénél, így az emberi jogok, jogállamiság és demokráciával kapcsolatos kérdések, illetve a Parlamenti Közgyűlés munkájának esetén. Minden európai uniós tagállam részt vesz a megfigyelési folya­matban az Európa Tanáccsal közösen. Az 1998. október 7-én tartott XII. négyoldalú ta­lálkozón ismételten megvizsgálták az együttműködés kérdéseit, utalva az 1997-es strasbourgi csúcstalálkozó akciótervére. Kifejezték szándékukat, hogy közös progra­mot valósítanak meg Örményország, Azerbajdzsán és Grúzia számára (akik azóta im­már felvételt is nyertek), valamint kimondták, hogy többoldalú programokat indítanak el a nemzeti kisebbségek érdekében, illetve a korrupció és a szervezett bűnözés elleni harc céljából. Megerősítették hitüket amellett, hogy mindkét szervezet közös érdeke a halálbüntetés visszaállítása elleni küzdelem. (Erről később bővebben szólunk.) A Miniszteri Bizottság által kiadott 1999-es összefoglalóból a két szervezet kapcso­latáról például az alábbi konkrét közös programokat említhetjük: • Az Oroszország II elnevezésű program, melynek célja a szövetségi rendszer megerő­sítése, az emberi jogok védelmi mechanizmusának kiépítése és a jogrendszer reform­ja, 1 182 000 euró uniós és 1 369 000 euró Európa Tanács-i hozzájárulással jött létre • Egy többoldalú, Octopus II elnevezésű projekt, melynek célja a korrupció és a szer­vezett bűnözés elleni harc, 1 534 000 euró és 921 000 euró támogatást kapott a két szervezet részéről Ez a két példa is mutatja, hogy gyakran az Európa Tanács adja a szakértelmét és ta­pasztalatát, amelyet (hiszen másként talán nem is jöhetne létre a projekt) az unió na­gyobb támogatással, hozzájárulással honorál. Az Európa Tanács jövője az Európai Unió mellett; a Bölcsek Tanácsa Napjainkban az Európa Tanács komoly szerepzavarral küzd. Még olyan sötét jóslatok is napvilágot láttak, hogy az Európa Tanácsnak nincs többé létjogosultsága, és az unió magá­ba fogja olvasztani, mint ahogy azt pl. az ESA-val (European Space Agency) tette.12 Az Eu­rópai Unió dinamikus bővítési tervei, az Európa Tanács saját működéséhez szükséges for­rások hiánya, túlbürokratizáltsága és lassúsága mind olyan problémák, melyeket a lehető legrövidebb időn belül meg kell oldania. Ezen gondok feltárására hozta létre a Miniszteri Bizottság az 1997-es strasbourgi csúcsot követően a tíz megbecsült európai politikusból ál­ló Bölcsek Tanácsát (amely magyar taggal is büszkélkedhetett Kovács László volt külügy­miniszter személyében, elnöke pedig Mário Soares volt portugál köztársasági elnök volt). 28 Külügyi Szemle

Next

/
Oldalképek
Tartalom