Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2002 (1. évfolyam)

2002 / 3. szám - NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK - Baneth András: Az Európai Unió és az Európa Tanács kapcsolata

Baneth András nács hivatalos nyelve az angol és a francia, bár a Parlamenti Közgyűlésben további nyelvek (olasz, német stb.) használata is megengedett. Láthatjuk tehát, hogy a közös gyökérből két eltérő hajtás sarjadt, ugyanakkor mégis megmaradt egymás kölcsönös elismerése és a kölcsönös segítségnyújtási szándék. Az Európai Unió és az Európa Tanács céljai Az Európai Unió elsődleges célja egy egyre szorosabb unió („ever closer union") létre­hozása Európa népei között. Kiegyensúlyozott és fenntartható gazdasági és társadalmi növekedést kíván biztosítani egy belső határok nélküli területen, a gazdasági és társa­dalmi kohézió erősítésével, a gazdasági és pénzügyi unió, valamint egy egységes va­luta megteremtésével. Mindezt a 15 tagállamban hatályos közösségi törvény, a költség- vetés és az uniós intézmények és testületek segítségével igyekszik megteremteni. Az Európa Tanács célja5 az emberi jogok, a jogállamiság védelme, a pluralista par­lamentáris demokrácia megszilárdítása, az európai kulturális identitás elősegítése, va­lamint válaszkeresés korunk fő problémáira . Az Európa Tanács szervei és az uniós intézmények A következőkben röviden áttekintjük, hogy az Európa Tanácsnak melyek azok az in­tézményei, amelyek bár speciális feladattal bírnak, funkciójuk alapján mégis összevet­hetők az Európai Unió hasonló szerveivel.6 A Parlamenti Közgyűlés (Parliamentary Assembly, Assamblée Parlamentaire), amely a tör­ténelem első nemzetközi jellegű parlamentje, a maga részéről nyilvános politikai fó­rum. Bár a Parlamenti Közgyűlés törvényhozó hatalommal nem bír, csupán tanácsko­zó jellegű szerv (eredeti elnevezése: Tanácskozó Gyűlés), hasonlóan az Európai Parla­menthez; bár az Európai Parlamentnek például az együtt döntési eljárás során immár komoly beleszólása van a jogalkotási folyamatba. • A Parlamenti Közgyűlés különböző ajánlásokat készít a Miniszteri Bizottságnak, mely számos kulcsfontosságú területen kezdeményezett már lépéseket. Képviselői­nek száma 286, illetve ugyanennyi a helyettes tag, valamint azok, akik megfigyelő státussal vesznek részt az üléseken. A képviselők a tagországok nemzeti parlament­jeinek képviselői közül kerülnek ki (így az Európai Parlamentben 1979 óta érvényes közvetlen választás itt nem érvényesül. Ez nagyban gyengíti a testület demokratikus legitimációját.) Üléseit a strasbourgi Európa Palotában tartja. • A Miniszteri Bizottság (Committee of Ministers, Comité des Ministres) a szervezet leg­főbb döntéshozó, végrehajtó és ellenőrző szerve, amely a tagállamok külügyminisz­7 8 Külügyi Szemle

Next

/
Oldalképek
Tartalom