Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2002 (1. évfolyam)

2002 / 3. szám - NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK - Baneth András: Az Európai Unió és az Európa Tanács kapcsolata

Az Európai Unió és az Európa Tanács kapcsolata megfelelően létrehozzák az Emberi Jogok Európai Bíróságát. 1961-ben Torinóban írják alá az Európai szociális chartát, mely a gazdasági és szociális megfelelője az Emberi jogok európai egyezményének. Ebben az évben Ciprus, két évvel később pedig Svájc, majd Málta is csatlakozik a szervezethez. 1972-ben jön létre az Európa Tanács ifjúsági szervezete, a European Youth Centre Strasbourgban. 1976-ban csatlakozik a szervezethez Portugália, a következő évben Spanyolország, majd Liechtenstein. 1983 októberében került először megrendezésre az első „Strasbourgi konferencia a parlamentáris demokráciáért" című tanácskozás, mely­nek szervezésében az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésén kívül még az Európai Parlament is részt vett, illetve Ausztrália, Kanada, az Amerikai Egyesült Államok, Ja­pán és Új-Zéland parlamentjei is szerepet vállaltak. Ezen tanácskozást négyévenként rendezik meg. Az Európa Tanács kezdeményezésére 1987. november 26-án írják alá az „Európai egyezmény a kínzás, embertelen vagy megalázó bánásmód és büntetés megelőzésére" elnevezésű okmányt. San Marino után 1989-ben Finnország is belép az Európa Tanács kötelékébe. Ugyanezen évtől kezdve fogadnak különleges meghívott státusú résztvevő­ket a Parlamenti Közgyűlésbe azért, hogy erősítsék a kapcsolatot a demokratikus beren­dezkedés felé haladó kelet- és közép-európai országok parlamentjeivel. Magyarország a volt szocialista országok közül elsőként lép be az Európa Tanácsba, 1990. november 6-án. Lengyelország 1991-től tag, Bulgária pedig egy évvel később követi. (Csehszlovákiát 1991-es belépését követően 1993. január 1-jén kizárják, ám mint Cseh Köztársaság és Szlovákia 1993. június 30-án ismét tag lesz) Ugyanezen évben lesz tag Észtország, Lit­vánia és Szlovénia, majd Románia is. 1993. október 8-9. között kerül sor az Európa Ta­nács állam- és kormányfőinek első csúcstalálkozójára Bécsben, ahol kimondják a szer­vezet páneurópai jellegét, és meghatározzák az új politikai prioritásokat a kisebbség- védelem érdekében, valamint a rasszizmus, idegengyűlölet és intolerancia elleni küz­delem céljából. 1994-ben hozza létre az Európa Tanács az Európai Helyi- és Regionális Hatóságok Kongresszusát (CLRAE). Ezt követően csatlakozik a szervezethez Andorra, Lettország, Albánia, Moldávia, Ukrajna, majd „a volt jugoszláv Macedóniai Köztársaság". 1996- ban Oroszország és Horvátország is a szervezet kötelékébe lép. 1999-ben 41. tagként csatlakozik Grúzia, majd egy évvel később Örményország és Azerbajdzsán is, és ezzel 43-ra bővül a tagok száma. Megjegyzendő, hogy az európai lobogót az Európa Tanács választotta 1955-ben. A kék alapon tizenkét csillag száma nem változik, mivel a tizenkettes szám a tökéletesség jel­képe. Az Európai Közösség 1986-ban fogadta el ugyanezt a zászlót jelképének. Az euró­pai himnuszt (Beethoven IX. Szimfóniája - Örömóda, Herbert von Karajan átiratában) 1972-ben fogadta el az Európa Tanács; az Európai Közösség 1986-ban fogadta el ugyanezen himnuszt. Az Európai Uniónak 11 hivatalos nyelve van, míg az Európa Ta­2002. ősz 17

Next

/
Oldalképek
Tartalom