Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2002 (1. évfolyam)
2002 / 1. szám - GLOBALIZÁCIÓ ÉS NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK - Rostoványi Zsolt: Civilizációk a civilizáció ellen? A hidegháború utáni nemzetközi rendszer antinómiái
Rostoványi Zsolt területének (és lakosságának) valószínűleg csak a kisebbik részét fedi le (nem tartozik bele Afrika túlnyomó része, az arab világ nagy része, Oroszország, Latin-Amerika és Ázsia jelentős régiói), viszont jellegzetessége a területenkívüliség, a virtualizálódás és elektroni- zálódás. Ez a világ nem felel meg sem az államok, sem a civilizációk világának. Ez egy külön világ, sajátos mozgástörvényekkel, fő mozgatója - Kenneth Waltz találó kifejezésével - az „elektronikus tömeg7' (electronic herd), egy olyan „tömeg",.amelynek nincs telefonszáma, amelynek döntései kollektívák, azonban nem „hozzák őket", hanem „megtörténnek", egy olyan tömeg, amely csakis és kizárólag a piac talaján mozog. Jelenleg két nagy történelmi trend feszül egymásnak: egyfelől a mindenekelőtt a gazdasági-pénzügyi szférában és a kommunikáció területén végbemenő globalizáció és az ezt kísérő univerzalizáció, másfelől a civilizációs fragmentáció, a kulturális indíttatású partikularizáció, a kulturális relativizmus/pluralizmus.13 Sajátos módon párhuzamosan a világ - elsősorban gazdasági, és a hozzá szorosan kapcsolódó információs-kommunikációs téren végbemenő - egységesülésének a folyamatával, más - különösen civilizációskulturális - síkokon erősödni látszanak a törésvonalak, mégpedig a) a globalizált világ, a globalitás („globális civilizáció") és az összes (mindenekelőtt persze a globalizáció folyamatában „vesztes") civilizáció között; b) a nyugati civilizáció és a nem nyugati civilizációk között; és c) különböző kisebb kulturális egységek között. A globalizáció vesztesei A globalizáció hátrányai meglehetősen széles körűek, s ha összevetjük ezeket a tagadhatatlan előnyökkel, nem biztos, hogy az utóbbiak kerülnek túlsúlyba. A globalizáció veszteseinek a száma világviszonylatban (legyen szó akár régiókról, országokról, akár emberekről) vélhetőleg meghaladja a nyertesek számát. Nem véletlenül beszél Samir Amin „globális polarizálódásról"14, mások „globális hegemóniáról"15, illetve „globális dominanciáról"16. Lényegében a globalizáció vesztesei adják a kulturális fragmentá- ciós törekvések egyik fő bázisát. A globalizáció talán legnagyobb hátrányai ugyanis a társadalmi viszonyokban érzékelhetőek leginkább, s ebben az összefüggésben világméretekben a társadalom mind jobban konfliktusba kerül a gazdasággal. A globalizáció differenciál és polarizál, méghozzá országokon belül is és világviszonylatban is: egyfelől nagymértékben növeli a társadalmakon belüli egyenlőtlenségeket, egy szűk „felső" réteg gazdagodását és a széles „alsó" rétegek szegényedését, másfelől világviszonylatban fokozza a különbségeket a „sikeresek" és a „leszakadók" között. Maga a globalizáció az első számú ellensége az úgynevezett jóléti államnak, hiszen szinte kikényszeríti a szociális kiadások radikális lefaragását, az állam és az állampolgárok közötti szociális szerződés felrúgását. A globalizáció uralta gazdaság első számú 44 Külügyi Szemle
