Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2002 (1. évfolyam)
2002 / 2. szám - NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK ÁZSIA - Katona Magda: Az afganisztáni politikai kibontakozás lehetősége
Katona Magda álltak, megváltoztatta korábbi álláspontját, és csatlakozott a nyugati szövetségesekhez. A csecsen válság megoldásában nyújtandó segítségen kívül Washington a világbanki hitelek elengedésének kijárásával kecsegtette Moszkvát. Bush és Putyin Genovában elfogadta, hogy egy csomagban tárgyalnak a stratégiai támadó rakétákról és az ellenra- kéta-rendszerekről, sőt az amerikai fél a NATO-tagság kilátásával is kecsegtette orosz partnerét.8 Ám Oroszország ki akarta játszani nyugati partnereit, ezért felbujtotta az Északi Szövetséget, hogy egyedül foglalja el Kabult, és egyedül kíséreljen meg kormányt alakítani, illetve az új kormányzati struktúrában a kulcspozíciók megszerzésére, a fegyveres erők kisajátítására törekedjen. Az orosz héják a balkáni recept szerinti etnikai tisztogatásra biztatták az Északi Szövetséget, amely megkísérelte elhitetni a nyugati szövetségesekkel, hogy a Mazar-i Sarifot, Herátot, Kabult, majd Kunduzt és Kandahárt kiürítő tálibok szétszóródtak a pastuk által lakott falvakban, elrejtették fegyvereiket, elvegyültek a falusiak közé; ezért Putyin arra szólította fel az Északi Szövetséget, faluról falura járva kutassanak „tálibok" után (semmi más ismérv nincs, mármint a pastuk után), tisztítsák meg a pastuktól az északi körzeteket. Vagyis az orosz politika etnikai tisztogatásra buzdított. November 9-e, Mazar-i Sarif elfoglalása után megindult a városban történt kegyetlenkedések hírére az északi pastu falvak lakosságának délre tartó exodusa. Ezzel Oroszország és az Északi Koalíció az ország fragmen- tációja, megosztása talaját készítette elő, amely viszont homlokegyenest ellentétes az Egyesült Államok és nyugati szövetségeseinek érdekeivel, amelyek számára a támaszpontok és olajvezetékek biztonságát csakis egy egységes, hatékony központi hatalommal rendelkező afgán állam garantálhatná. Üzbegisztán más miatt aggódott. A tálibok területén működő terroristakiképző táborokat az üzbég Iszlám Demokratikus Mozgalom nevű szélsőséges fundamentalista szervezet militánsai is használták. A kunduzi csatában egyik vezetőjük, Dzsuma Namangani a tálibok oldalán harcolva életét vesztette. Ez a szervezet teokratikus államot kívánnak létrehozni a Fergana-völgyben, és már többször kísérelt meg merényletet Iszlám Karimov üzbég elnök ellen, aki közeledni kíván a Nyugathoz és Törökországhoz, jó kapcsolatokat tart fenn Dosztum mozgalmával, és távolságot kíván tartani Moszkvától. Üzbegisztán 1999 tavaszán lényegében kilépett a FÁK- térség kollektív biztonsági rendszeréből, épp a rendszer alacsony hatékonyságára hivatkozva. De már 2000 elején jelezte: újra kész a szorosabb katonai együttműködésre Moszkvával. Nem véletlen, hogy Üzbegisztán határa mind tálib, mind nyugati szövetségi részről igen intenzív szárazföldi csapatmozgás színtere volt a háború idején. Az Egyesült Államok Afganisztán területén szeretne a közép-ázsiai köztársaságokhoz közel állandó katonai bázist a térségben, erre a Mazar-i Sarif melletti Dah- dadi repülőtér, amely épen maradt a harcokban igen alkalmas. Mazar-i Sarif elfoglalását követően december elejére Üzbegisztán és Afganisztán szárazföldi összeköttetését is helyreállították. 62 Külügyi Szemle