Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2002 (1. évfolyam)
2002 / 2. szám - NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK ÁZSIA - Katona Magda: Az afganisztáni politikai kibontakozás lehetősége
Az afganisztáni politikai kibontakozás lehetősége lésnél is magasabb a hagyományos elemek számaránya. Különösen növekedett a papság aránya, megjelentek a militáns papok, a medreszek, papneveldék katonai kiképzést kapott militánsai önálló társadalmi réteggé nőtték ki magukat. A pastuknál és beludzsoknál, ahol teljes mértékben él a törzsi rend (a letelepedett, sőt a városlakó népesség körében is), a törzsi lojalitás erősebb az etnikai kötődésnél. Ahol ez csak nyomaiban található meg (üzbégek, türkmének, hazarák) ott már az etnikai lojalitás dominál. A pastu és beludzs törzsek jelentős hányada nomád állattartást folytat. Mintegy hétmillió nomád található az országban, az ország lakosságának egynegyede és egyharmada közé teszik arányukat. Minden nomád, törzsi rendben végzi szezonális migrációját, de a törzsek egy része letelepedett. A nomád karavánok sebezhető célpontok, a harcokban, felkelésekben elsősorban a letelepedett törzsek vesznek részt. A letelepedett parasztság körében igen nagy a faluközösségek szerepe. Ám sem a törzsek, sem a faluközösségek nem a felbomló őstársadalom maradványai, hanem a szakadatlan háborúk, a termőföldek elégtelen volta miatt hajdani nomádok letelepednek, s a korábban letelepedettek, ha az erősebbek elűzik őket a földjeikről, nomadizálni kényszerülnek. A törzsek másodlagosan kialakult katonai patronímiák, míg a faluközösségek szekunder agrár patronímiák. Mindkettő döntéshozó szervei a surák vagy dzsirgák, a törzsi vagy falusi tanácsok. Afganisztán politikai struktúrájának rekonstruálásában, politikai jövőjének kialakításában e helyi tanácsoknak jut a döntő szerep. Az össztörzsi tanács a lója dzsirga (nagytanács). Ez az elnevezés 1964-től alkotmányozó nemzetgyűlés értelmében használatos. Katonai patronímiákkal (törzsi renddel) teljes mértékben rendelkeznek a pastuk (afgánok) és beludzsok, a türkmének, nyomaiban az üzbégek, kirgizek, karakalpakok és a hazarák valamint a csarajmakok. Csak az afgánok (pastuk) mentesek a sorkatonai szolgálat alól annak fejében, hogy saját törzsi kötelékeikben ellátják a határok védelmét. A törzsi haderő az ország legnagyobb fegyveres potenciálja. A tádzsikoknál nincs törzsi rend. A türkméneknek, üzbégeknek, hazaráknak volt belső rendfenntartásra saját törzsi milíciájuk a történelem során, a tádzsikoknak viszont nem volt. A tádzsik milíciáknak nincs történelmi hagyománya, először az 1920-as években, a szovjethatalom elleni kelet-bokharai harcok során formálódtak. Ezek azonban még a határkörzetekben lakó üzbégek és türkmének esetén sem láttak el határőr feladatokat. A pastu törzseken kívül az összes nem afgán nemzetiséget sorozták a reguláris hadseregbe. Vallás és etnikum elválaszthatatlan egymástól. Szunniták a pastu, tádzsik, üzbég, türkmén, ajmak, beludzs és a dard népcsoportok. A szunnita iszlám leghagyományosabb, hanafi iskoláját követik. Az indiai deobandi iskola hatásának történelmi hagyományai vannak a pastu törzsek körében. A vahabita, szélsőségesen puritanista ortodox iszlám Szaúd-Arábiából indult hódító útjára, s az utóbbi húsz év során Afganisztánban nagy befolyásra tett szert, a Szajjaf Ittihad-i Iszlami vahabita szervezete, majd a tálibok körében is napról napra népszerűbb lett. 2002. nyár 53
