Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2002 (1. évfolyam)
2002 / 2. szám - NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK ÁZSIA - Kollár János: Törökország a terrorizmus ellenes küzdelemben. "Az iszlám mintaállam" szerepe szeptember 11. után
Kollár János ről, a Nemzetbiztonsági Tanács összetételének módosításáról stb. Az ország saját integrációs programmal rendelkezik, amely további jelentős törvénymódosításokat irányoz elő.16 Általános vélemény szerint ez a nemzeti program nem tartalmazza mindazt a változást, amelyet az EU szerint a koppenhágai kritériumoknak való megfeleltetés, valamint a piacgazdaság megteremtése követelne, mégis, az eddigi és a tervezett változások biztatóak. Többnyire derűlátó török elemzők emelik ki azt is, hogy a török gazdaság hamarosan leküzdi a 2001 februárja óta tartó gazdasági válságot, és - a korábbiakhoz hasonlóan - ismét évi 5-10 százalékos ütemben fog bővülni, amihez hozzájárul a fiatal és dinamikus lakosság növekedése, az oktatás színvonalának emelkedése (ugyan csak 2000-ben tették a nyolcosztályos általános iskolát kötelezővé a korábbi négyosztályos helyett!), a Nyugattal való intenzív kapcsolatok, a Kaszpi-tenge- ri, illetve közép-ázsiai térség energiahálózatában betöltendő elosztószerep, a természeti erőforrások fokozottabb kiaknázása és a hadsereg további korszerűsítése is. A legoptimistább (!) török vezetők szerint Törökország néhány évtized múlva - az öregedő Európával szemben vagy annak fiatal tagjaként - a térség legnépesebb országává, legdinamikusabban fejlődő gazdaságává és valódi, megkerülhetetlen regionális hatalommá, sőt „globális szereplővé" válik.17 Törökország saját terrorizmusellenes harca A szeptember 11-ei Amerika-ellenes terrortámadásokra való török reagálás kiinduló pontja, hogy Törökországban az „intenzív terrorizmussal" való küzdelem több évtizedes múltra tekint vissza. A politikai elit és a lakosság megtapasztalta a szélsőjobb- és baloldali, az iszlám indíttatású és a kurd terrorizmus tragikus következményeit. A terrorizmusellenes amerikai katonai fellépés következő célpontjára vonatkozó török álláspontot pedig a törökországi kurdkérdéshez kapcsolódó Irak-politikája határozza meg. Tekintsük át mindkét tényezőt. Az 1980. szeptember 12-ei katonai hatalomátvételre azt követően került sor, hogy a szélsőséges - jobb- és baloldali - politikai erők terrorizmusának naponta húsz ember esett áldozatul. A kisebb-nagyobb terrorista szervezetek száma meghaladta a harmincat. A katonai rendcsinálást követően, a nyolcvanas évek közepétől új típusú terrorizmus ütötte fel a fejét az országban, különösen annak délkeleti részén: a marxista beállítottságú Kurd Munkáspárt (PKK) fegyveres harcba kezdett szeparatista és ideológiai céljai eléréséért. E szervezet tagjai a mai napig gyakran közvetlenül a török állam biztonsági erőivel ütköznek meg, aminek alapján „szabadságharcnak" tüntetik fel küzdelmüket, azonban ennek ellentmond az a tény, hogy sok esetben gyilkoltak meg fegyvertelen polgárokat, közöttük az állam helyi képviselőit, vidéki elöljárókat, tanárokat, egészségügyi alkalmazottakat, gyermekeket és nőket. Számtalan alkalommal 32 Külügyi Szemle
