Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2002 (1. évfolyam)

2002 / 2. szám - NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK ÁZSIA - Kollár János: Törökország a terrorizmus ellenes küzdelemben. "Az iszlám mintaállam" szerepe szeptember 11. után

Törökország a terrorizmusellenes küzdelemben öngyilkos merénylőként robbantották fel magukat ártatlan civilek közelében, vagy gyújtottak fel bevásárlóközpontokat. Abdullah Ocalannak, a PKK vezetőjének elfogása, majd 1999-ben történt elítélése, valamint a szervezet felszámolására irányuló erőfeszítések fokozása eredményként 2000-re a PKK csapásképessége csaknem megszűnt. A PKK maga is a politikai megje­lenésre helyezte a hangsúlyt, amit török részről szintén elutasítanak. „Amit a kurd terroristák nem értek el fegyverrel, azt nem fogják politikai úton sem elérni, a velük folytatott harcban elesett katonáink emlékét nem gyalázhatjuk meg!" - foglalhatók össze a török lapokban az atatürkista vezetők részéről elhangzó vélemények. A PKK, illetve a kurd terrorizmus fenyegetése azonban nem szűnt meg teljesen: az Ecevit-kor- mány délkeleti térségfejlesztő programja - a sokadik sikertelen terv - nem hozta meg a várt eredményeket, nem csökkent a szegénység a kurdok lakta vidékeken. A PKK egyes vezetői - Ocalan egyoldalú tűzszüneti felhívása ellenére - továbbra is fegyver- használattal fenyegetőznek. A Törökországgal szemben integrációs feltételeket támasztó EU azonban úgy véli, hogy a kurdkérdés nem azonosítható a kurd terrorizmussal, illetve az ellene történő fellépéssel. Nyugati diplomaták többek között felvetik, hogy az ország délkeleti tér­ségében élő, valamint az Isztambulba, Mersinbe és más nagyvárosokba menekült, összesen mintegy 12 millió törökországi kurd jelentős része csak a kurd nyelvet isme­ri, s elégedetlen a török alkotmány 42. cikkelyével, amely szerint „a török nyelven kí­vül - anyanyelvként - egyetlen más nyelven sem oktathatók a török állampolgárok az oktatási intézményekben, illetve egyetlen más nyelv sem tanítható nekik anyanyelv­ként''.18 A 2001. évi alkotmánymódosítás azonban lehetővé teszi kurd nyelvű rádió és tévé működtetését, ennek ellenére az ország keleti részén a rendőrség ma is gyakran lefoglalja az adóberendezést, amelyen kurd műsort sugároznak.19 Ez az a nyugati dip­lomaták által - különösen a török EU-integráció kapcsán - gyakran felvetett jelenség, hogy a szükséges törvények esetleg léteznek, azonban nem tartják-tartatják be őket. Ez akadályozza az emberi jogok érvényesülését, többek között az emberkínzás megelőzésére irányuló erőfeszítések sikerét. Kétségtelen, hogy a kurdkérdés még be­látható időn belül a török társadalmi átalakulás napirendjén fog szerepelni, s táptala­ja lehet a terrorizmus feléledésének.20 Miközben Törökország harmincezer embert veszített az elmúlt másfél évtizedben a kurd terrorizmussal vívott küzdelemben, szembetalálta magát azzal, hogy a Nyu­gat, többek között az EU tagállamai, amelyek jogokat követelnek a kurdoknak- több más, Törökországgal szomszédos állam mellett -, megtűrik a területükön a PKK ter­roristáit. Megdöbbenést keltett Törökországban, hogy Ocalan elfogásakor ciprusi („ciprusi görög") útlevelet használt. Ezen államok török hivatalos vélemények szerint egyetlen feltételt támasztanak a kurd terroristákkal szemben: a határaikon belül nem folytathatnak terroristatevékenységet és más törvénybe ütköző cselekményt. A török 2002. nyár 33

Next

/
Oldalképek
Tartalom