Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2002 (1. évfolyam)
2002 / 2. szám - NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK ÁZSIA - Kollár János: Törökország a terrorizmus ellenes küzdelemben. "Az iszlám mintaállam" szerepe szeptember 11. után
Törökország a terrorizmusellenes küzdelemben öngyilkos merénylőként robbantották fel magukat ártatlan civilek közelében, vagy gyújtottak fel bevásárlóközpontokat. Abdullah Ocalannak, a PKK vezetőjének elfogása, majd 1999-ben történt elítélése, valamint a szervezet felszámolására irányuló erőfeszítések fokozása eredményként 2000-re a PKK csapásképessége csaknem megszűnt. A PKK maga is a politikai megjelenésre helyezte a hangsúlyt, amit török részről szintén elutasítanak. „Amit a kurd terroristák nem értek el fegyverrel, azt nem fogják politikai úton sem elérni, a velük folytatott harcban elesett katonáink emlékét nem gyalázhatjuk meg!" - foglalhatók össze a török lapokban az atatürkista vezetők részéről elhangzó vélemények. A PKK, illetve a kurd terrorizmus fenyegetése azonban nem szűnt meg teljesen: az Ecevit-kor- mány délkeleti térségfejlesztő programja - a sokadik sikertelen terv - nem hozta meg a várt eredményeket, nem csökkent a szegénység a kurdok lakta vidékeken. A PKK egyes vezetői - Ocalan egyoldalú tűzszüneti felhívása ellenére - továbbra is fegyver- használattal fenyegetőznek. A Törökországgal szemben integrációs feltételeket támasztó EU azonban úgy véli, hogy a kurdkérdés nem azonosítható a kurd terrorizmussal, illetve az ellene történő fellépéssel. Nyugati diplomaták többek között felvetik, hogy az ország délkeleti térségében élő, valamint az Isztambulba, Mersinbe és más nagyvárosokba menekült, összesen mintegy 12 millió törökországi kurd jelentős része csak a kurd nyelvet ismeri, s elégedetlen a török alkotmány 42. cikkelyével, amely szerint „a török nyelven kívül - anyanyelvként - egyetlen más nyelven sem oktathatók a török állampolgárok az oktatási intézményekben, illetve egyetlen más nyelv sem tanítható nekik anyanyelvként''.18 A 2001. évi alkotmánymódosítás azonban lehetővé teszi kurd nyelvű rádió és tévé működtetését, ennek ellenére az ország keleti részén a rendőrség ma is gyakran lefoglalja az adóberendezést, amelyen kurd műsort sugároznak.19 Ez az a nyugati diplomaták által - különösen a török EU-integráció kapcsán - gyakran felvetett jelenség, hogy a szükséges törvények esetleg léteznek, azonban nem tartják-tartatják be őket. Ez akadályozza az emberi jogok érvényesülését, többek között az emberkínzás megelőzésére irányuló erőfeszítések sikerét. Kétségtelen, hogy a kurdkérdés még belátható időn belül a török társadalmi átalakulás napirendjén fog szerepelni, s táptalaja lehet a terrorizmus feléledésének.20 Miközben Törökország harmincezer embert veszített az elmúlt másfél évtizedben a kurd terrorizmussal vívott küzdelemben, szembetalálta magát azzal, hogy a Nyugat, többek között az EU tagállamai, amelyek jogokat követelnek a kurdoknak- több más, Törökországgal szomszédos állam mellett -, megtűrik a területükön a PKK terroristáit. Megdöbbenést keltett Törökországban, hogy Ocalan elfogásakor ciprusi („ciprusi görög") útlevelet használt. Ezen államok török hivatalos vélemények szerint egyetlen feltételt támasztanak a kurd terroristákkal szemben: a határaikon belül nem folytathatnak terroristatevékenységet és más törvénybe ütköző cselekményt. A török 2002. nyár 33
