Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2002 (1. évfolyam)
2002 / 2. szám - NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK ÁZSIA - Magyarország külkapcsolati stratégiája az ázsiai és a csendes-óceáni térségben
Az Európán és Észak-Amerikán kívüli térségek helye a magyar külkapcsolatokban tor delegációk magyarországi beutazásának ösztönzése, a partnerországokban működő üzleti klubokban és a tiszteletbeli konzuli hálózatban rejlő lehetőségek célirányos kihasználása különösen hatékony lehet. Az FDI beáramlásának elősegítése szükségessé teszi, hogy valamennyi, számunkra fontos relációban rendelkezzünk beruházásvédelmi és kettős adóztatást elkerülő egyezményekkel. • A multinacionális vállalatok - mint a térséggel fenntartott gazdasági kapcsolataink kulcsszereplői - szélesebb értelemben vett gazdasági diplomáciánk meghatározó partnerei. A Magyarországon már megtelepedett vagy térségünkben beruházást tervező nagyvállalatokkal való kapcsolattartás az anyaországaikkal fennálló hivatalos viszonyunkban is súlyponti tényező. Bár operatív értelemben ezen cégek üzletpolitikáját a magyar állam nem befolyásolja, általános gazdaságpolitikai ráhatással mindenképpen rendelkezünk döntéseik makrogazdasági összetevőire. A hazai üzleti-beruházási klíma alakításával, az EU-tagságra való sikeres felkészüléssel, információs és tudományos parkjaink, tudományos kutatóink és műszaki szakembereink kínálatának bemutatásával arra kell ösztönöznünk e cégeket, hogy mindinkább technológiaintenzív termelési fázisokat, valamint K + F központokat telepítsenek Magyarországra, s szélesítsék magyar beszállítói partneri körüket. Ebben az összefüggésben célszerű vizsgálni az elektronikai alkatrészek vámmentességét biztosító ITA-hoz (Information Technology Agreement) való magyar csatlakozás lehetőségét, ezzel is ösztönözve elektronikai gyártóüzemek létrehozását hazánkban. • A korábbinál fokozottabb erőfeszítések szükségesek a középvállalkozások piacra juttatásának elősegítésére. Olyan távoli, speciális ismereteket és gyakori utazást igénylő, esetenként folyamatos piaci jelenlétet megkövetelő országokról van szó, amelyekben a legfelkészültebb magyar középvállalkozások központi támogatással is csak koncentrált, kitartó erőfeszítések révén szerezhetnek pozíciókat. A támogatandó közepes vállalkozások körénél meghatározó szempont, hogy a nyújtott támogatás az export szükséges és elégséges feltétele legyen. • A kormányzat lehetőségei a magyar exportőrök piacra jutási lehetőségeinek javításában ugyanakkor korlátozottak.- Szabadkereskedelmi megállapodások kötéséhez nem adottak a feltételek, mivel egyrészt az EU-nak sincsenek ilyen megállapodásai a térségben, másrészt a Magyarországhoz fűződő kapcsolatok nem olyan fontosak a térség államainak, hogy érdekeltek lennének ilyen szerződéses keretek létrehozásában.- A kereskedelemfejlesztés, kollektív exportösztönzés eszközei - vásárokon, kiállításokon, szimpóziumokon való részvétel - itt is rendelkezésre állnak. A vállalati érdeklődés mérsékelt a távoli, viszonylag idegen piacokon történő megjelenés iránt. Ennek ellensúlyozására a kereskedelemfejlesztési célelőirányzat a Külügyminisztérium rendelkezésére áll. E központi forrásból célszerű évi egy-három térségbeli kiállítás és egyéb kereskedelemfejlesztési rendezvény megvalósítása, illetve megfontolandó 20 Külügyi Szemle
