Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2002 (1. évfolyam)
2002 / 2. szám - NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK ÁZSIA - Magyarország külkapcsolati stratégiája az ázsiai és a csendes-óceáni térségben
Magyarország külkapcsolati stratégiája az ázsiai és csendes-óceáni térségben piacfeltáró delegációk útjainak támogatása, mivel esetenként még a közepes méretű magyar cégek sem tudják vállalni a rendszeres promóciós kiutazások költségeit. A kereskedelemfejlesztési akciók hatékonysága érdekében az ipari és a mezőgazdasági exportösztönzés között megfelelő koordinációt kell megvalósítani.- Az agrárszektorban az export feltételeit állat- és növény-egészségügyi megállapodások létrehozásával javíthatjuk.- A gazdasági vegyes bizottságokat a központosított döntési rendszerű fejlődő országokban - ahol azt exportlehetőségeink indokolják - változatlanul alkalmazzuk. A térségbeli relációk többségében gazdasági érdekeink felismerését és érvényesítését a gyakoribb magas szintű kiutazások hatékonyabban szolgálhatják.- A magyar áruk és szolgáltatások exportjának elősegítése érdekében az Exim- banknak és a MEHIB-nek főleg azokon a területeken kell kifejteni tevékenységét, ahol a kereskedelmi bankok és biztosítók érdekeltsége nem eléggé erős céljaink eléréséhez. Kedvezményes exporthitelek nyújtására az Eximbank eddig is készen állt, a feladat az, hogy e lehetőség külföldi és hazai bemutatásával a hitelképes viszonylatok tekintetében felkeltsük az érdeklődést, és igények generálásával elősegítsük a hitelkeretek felhasználását.- A gazdasági szféra szervezeteit (MGYOSZ, MKIK, Magyar Exportálók Szövetsége, Magyar Külkereskedelmi Szövetség stb.) az eddigieknél szorosabban szükséges bevonni regionális gazdaságdiplomáciai törekvéseinkbe. Időszerű és indokolt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Ázsiai Tagozatának létrehozása.- Kiemelt fontossággal bír a magyar üzleti szféra gazdasági információval való ellátása (piaci lehetőségek, jogi háttér, beviteli szabályozásra, állami beszerzésekre vonatkozó tájékoztatók), illetve az információhoz való hozzáférés anyagi bázisának megteremtése.- A gazdasági kapcsolatokat bizonyos relációkban célzott fejlesztési együttműködési politika segítségével is előmozdíthatjuk. Nemzetközi tapasztalat, hogy nem profitorientált területekre (egészségügy, oktatás, környezetvédelem, stb.) előirányzott segélyek is eredményezhetnek konkrét kereskedelmi megrendeléseket. A segélyeket gyakran exporthitelekkel és hitelbiztosítási konstrukciókkal kombinálják, melyek nemzetközi feltételeit az OECD exporthitel-megállapodása a kereskedelemhez kapcsolt segélyekre vonatkozó irányelvekről (az úgynevezett Helsinki-csomag) tartalmazza. A magyar segélypolitika alakításakor korlátozott anyagi eszközeinket szektoriális és relációs szempontból egyaránt összpontosítanunk célszerű. Azon célországokra - pl. Vietnam, Mongólia - kell koncentrálnunk, ahol kapcsolati hagyományaink államközi és személyes elemei rendelkezésre állnak. Tevékenységünk súlypontjai azok a területek - vízgazdálkodás, mezőgazdasági projektek, földtani kutatások, egészségügyi ellátás fejlesztése stb. - legyenek, ahol a magyar cégek nemzetközi versenyképessége és helyi referenciái kereskedelmi síkon is to2002. nyár 21
