Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2002 (1. évfolyam)
2002 / 2. szám - NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK ÁZSIA - Magyarország külkapcsolati stratégiája az ázsiai és a csendes-óceáni térségben
Magyarország külkapcsolati stratégiája az ázsiai és csendes-óceáni térségben • Az Országgyűlés elnöke, alelnökei, valamint a Külügyi Bizottság vezetői - kétoldalú keretben és a nemzetközi parlamentáris fórumok adta lehetőségek kihasználásával - tartsanak fenn megfelelő kontaktusokat térségbeli partnereikkel. • A régiók együttműködése, a kapcsolatépítés önkormányzati és testvérvárosi szintjeinek fel- használása az államközi kontaktusok központi csatornáin a nehezebben megközelíthető helyi gazdasági lehetőségekre, fejlesztési programokra is ráirányíthatja a figyelmet. b) Gazdasági kapcsolatok Gazdasági kapcsolataink erősítését motiváló tényező, hogy a tartós növekedési pályára állt magyar gazdaság számára bővüljenek az exportpiacok és a tőkebevonás lehetőségei. A célok meghatározásakor fontos, hogy a régió országainak eltérő adottságait, valamint a magyar gazdaság sajátosságait, a multinacionális cégek túlsúlyát figyelembe vevő, reális feladatokat fogalmazzunk meg. Gazdasági kapcsolataink két meghatározó tendenciája a folyamatosan bővülő kereskedelmi forgalom, azon belül a fokozott ütemben növekvő import és a térségből érkező külföldi közvetlen befektetések, amelyek jelentős része zöldmezős beruházás formájában valósult meg. A térség részaránya külkereskedelmi forgalmunkban 2000-ben 10,1 százalék volt, vagyis nagyobb, mint a CEETA (7,6 százalék) és a FÁK (6,8 százalék) súlya. A magyar export 2,7 százaléka irányult az ázsiai-csendes-óceáni országokba, behozatalunknak pedig 16,5 százaléka származott onnan. Az EU-tagok kereskedelméből a régió a magyar arányoknál kiegyensúlyozottabb, exportoldalon 7,3 százalékos, importoldalon pedig 12 százalékos részesedéssel bír. A vizsgált országcsoporttal az EU forgalma is deficites, de abban a régió 7,3 százalékos részesedése lényegesen meghaladja a térség magyar exportban való 2,7 százalékos részesedését. A magyar export viszonylati szerkezetében rövid távon reálisan még nem számíthatunk olyan átrendeződésre, amely gyors közeledést eredményezne az uniós részesedés arányaihoz. Ennek alapvető okai a következők: • Vámterületi kivitelünk látványos és gyors növelésének lehetőségét a magyar belgazdaság határozza meg. Magyarországon viszonylag kevés a nagyvállalat, a 334 ezer társas vállalkozásból 328 ezer a kis- és középvállalkozás (KKV), amelyek akciórádiusza /fuvarrádiusza kicsi ezeknek a távoli piacoknak az eléréséhez. A kilencvenes években a vámszabad-területi multinacionális vállalatok exportja dinamikusan nőtt, a KKV-k teljesítménye jelentősen elmaradt tőlük. • Az Európai Unió jelentős közvetlen befektető a régióban, technológia telepítéséhez saját gépeit, berendezéseit, illetve a beruházás megvalósítását követően a gyártáshoz saját alkatrészeit, részegységeit szállítja. Magyarország középtávon mindenképp tőkeimportőr marad, külföldi közvetlen befektetéseinek jelentős növelésére - főleg a távoli piacokon - nem lehet számítani. 2002. nyár 17
