Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2002 (1. évfolyam)
2002 / 2. szám - NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK ÁZSIA - Magyarország külkapcsolati stratégiája az ázsiai és a csendes-óceáni térségben
Az Európán és Észak-Amerikán kívüli térségek helye a magyar külkapcsolatokban 9 A régióból származó közvetlen befektetések értékét Magyarországon jóval felülmúlja a Nyugat-Európából és az USA-ból érkező tőke, ami az előbbiek irányába nagyobb és gyorsabban növekvő exportot generál. A befektetők ugyanis többnyire saját országukba szállítanak magyarországi telephelyeikről. Ezekből a szállításokból részben tovább exportálnak harmadik országokba, így a csendes-óceáni régió felé is, ahol a származási bizonyítvány alapján azt Magyarországról származó importnak tekintik. A távol-keleti befektetők viszont alapvetően az EU piacaira való kedvezőbb bejutás érdekében hajtották végre magyarországi beruházásaikat, így ők sem saját központjaikba szállítanak. * A régióban zajló infrastrukturális fejlesztéseket jelentős mértékben a nemzetközi pénzügyi szervezetek (Világbank, Ázsiai Fejlesztési Bank) finanszírozzák. A Világbank tenderein a magyar vállalatok általában gyenge eredményt érnek el, az Ázsiai Fejlesztési Banknak pedig nem vagyunk tagja. 2000-ben a régióval folytatott külkereskedelmi termékforgalmunk a magyar statisztika szerint 0,77 Mrd USD exporttal és 5,3 Mrd USD importtal 4,5 Mrd USD passzívumot mutat. Ez az érték meghaladja külkereskedelmi termékforgalmunk teljes passzívumát. Néhány ország (a 10 legnagyobb forgalmú reláció) esetében az import kirívóan meghaladja az exportot (Japán, Kína, Dél-Korea, Tajvan, Szingapúr, Malajzia, Thaiföld, a Fülöp-szigetek és Indonézia); a teljes magyar deficit több, mint fele a japán (1542 M USD) és a kínai (898 M USD) relációkban keletkezik. Számottevő aktívumunk a térség egyetlen országával szemben sincs. A térségbeli partnerországok statisztikái szerint a régióban jóval nagyobb magyar export realizálódott. A magyar statisztika által mutatottnak közel másfélszerese, azaz 1,1 Mrd USD volt az export 2000-ben, míg a Magyarországra irányuló szállítások értéke a térségbeli országok statisztikája szerint 2,9 Mrd USD-t ért el. Ennek oka valószínűsíthetően a multinacionális cégek központjain keresztül lebonyolított forgalom, illetve a főleg nyugat-európai közvetítő kereskedelem (a különbség nagyobb, mint a CIF- FOB/határparitás eltérése). Általánosan elfogadott, hogy az országok importstatisztikái mutatják a valós értékeket (ugyanis vámolásnál a származási országot kell feltüntetni), tehát a magyar adatok szerinti behozatalt (5,3 Mrd USD) kell szembeállítani a térségbeli országok által kimutatott importadatokkal (1,1 Mrd USD), így a képződött 4,2 Mrd USD deficit - a magyar statisztika számításánál - kisebb értéket képvisel. Mind export-, mind importoldalon a multinacionális vállalatok adnak dinamikát a kereskedelmi forgalomnak. A nyugati piacra termelő magyarországi feldolgozó üzemeik által generált import túlnyomó hányada - magasabb feldolgozottsági fokon - az EU országaiba reexportra kerül. A térségben kialakult passzívum jelentős hányadát termelő cégek (Flextronics, Zöllner Electronics, IBM Storage, Nokia Monitors, Samsung, Philips Monitor, stb.) - magyarországi feldolgozást, beépítést, értékhozzáadást követően - ázsiai importjukkal megegyező, esetenként nagyobb mértékű exportot teljesítenek. Ennek hiányában a fejlett nyugati országokkal lebonyolított forgalmunk lenne erősen deficites. 18 Külügyi Szemle
