Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2002 (1. évfolyam)
2002 / 2. szám - NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK ÁZSIA - Magyarország külkapcsolati stratégiája az ázsiai és a csendes-óceáni térségben
Az Európán és Észak-Amerikán kívüli térségek helye a magyar külkapcsolatokban 2. A magyar kül- és külgazdasági politika térségspecifikus feladatai és eszközei A magyar külkapcsolati tevékenység szemléleti és szervezeti összehangoltsága, területi és funkcionális szempontjainak integrált jellege komplex megközelítést feltételez.- Regionális mozgásterünket külkapcsolataink szélesebb érvényű nemzetközi összefüggései és prioritásai határozzák meg. A magyar diplomácia hitele nem teszi lehetővé nemzetközi kötelezettségeinkkel és szövetségeseink regionális politikájával ellentétes, értékeinktől idegen kapcsolatok, részérdekek és módszerek megjelenítését az Európán és Észak-Ameri- kán kívüli térségekben sem.- A regionális politika irányai és szektorai egymással összefüggenek: meghatározó gazdasági érdekeink eredményes képviseletéhez - a kereskedelempromóciós tevékenység mellett - az államközi kontaktusok, valamint a kulturális dimenziót is magában foglaló, célzott országimázsmunka tevőleges hozzájárulása szükséges.- A térségspecifikus feladatok megoldásában - az ázsiai-csendes-óceáni országokban működő, szükség és lehetőség szerint külgazdasági és TéT-attasékkal megerősített nagykövetségek, a KSZ-irodák munkája mellett - a nemzetközi szervezetekhez akkreditált képviseletek, az EU-misszió, a fontosabb nyugat-európai és az észak-amerikai államokban dolgozó nagykövetségek, valamint a gazdasági szféra szervezetei által kialakított regionális kapcsolatrendszer hozzájárulása is szükséges. a) Politikai kapcsolatok Az államközi kapcsolatok differenciált rendszerének kialakítása az ázsiai-csendes-óceáni régió országaival - azon túl, hogy hozzájárul a magyar diplomácia nemzetközi mozgásterének kiszélesítéséhez - a gazdasági együttműködés fejlesztésének nélkülözhetetlen eszköze. Mivel a régió országainak többségében az állam gazdaságszervező tevékenysége központi és helyi szinteken egyaránt gazdag eszköztárral és nyomásgyakorló képességekkel rendelkezik, a kétoldalú kontaktusok politikai csatornái széles spektrumban válhatnak a kereskedelemfejlesztés és a tőkekapcsolatok ösztönzőivé. • Állam- és kormányfői szinten a számunkra fontosabb térségbeli relációkban ciklusonként legalább egy látogatás lebonyolítása világosan érzékeltetné az ázsiai-csendes- óceáni régió jelentőségének növekedését külkapcsolatahikban. A célországok kiválasztását felső szinten külpolitikánk értékszempontjai és a konkrét gazdasági együttműködési lehetőségek határozzák meg. Az állami vezetőket érdemi munkát végző üzletemberi küldöttségek kísérjék. • Miniszteri és államtitkári szinten a régióval folytatott együttműködés konkrét témáiban érintett külügyi, gazdasági, pénzügyi, földművelésügyi, belügyi, kulturális, oktatási, stb. tárcák vezetői egyeztetett látogatási terveiben az ázsiai-csendes-óceáni régió államai olyan gyakorisággal szerepeljenek, hogy biztosítsuk a hivatalos kontaktusok folyamatosságát a fontosabb partnerországokkal. 16 Külügyi Szemle
