Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2002 (1. évfolyam)
2002 / 2. szám - NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK ÁZSIA - Magyarország külkapcsolati stratégiája az ázsiai és a csendes-óceáni térségben
Magyarország külkapcsolati stratégiája az ázsiai és csendes-óceáni térségben kább átfogó, a régióban érdekelt külső tényezők - USA, EU, Oroszország - részvételére is támaszkodó politikai-biztonsági szervezete az ARF (ASEAN Regionális Fórum) tevékenységének felértékelődése. h) Oroszország - látványosan javuló amerikai kapcsolatrendszerének hátterével, a KNK-val rendezett viszonyával, valamint a Sanghaji Együttműködési Szervezet megalakulásával - új pozíciókat épít ki Ázsiában. 4. Az Európai Unió kapcsolatrendszere az ázsiai-csendes-óceáni régióban A térség világgazdasági súlyának, a nemzetközi áru- és tőkemozgásokban betöltött szerepének növekedése - valamint az Egyesült Államok hangsúlyos regionális jelenléte, magas fokú gazdasági-politikai aktivitása - a kilencvenes évekre megérlelte azt a felismerést, hogy a globális gazdasági, politikai és stratégiai erőközpontok (Eszak- Amerika - Kelet-Ázsia - EU) egyensúlya megköveteli e hármas viszonyrendszer Euró- pa-Ázsia vektorának erősítését. Az elsődlegesen gazdasági motivációjú kapcsolatépítés a biztonsági, a politikai és a humán dimenziókat egyaránt felölelő koncepcióvá szélesedett. Az Európai Unió a világpolitikában is gazdasági súlyának megfelelő szerepet kíván játszani. Innen az EU Ázsia-politikáját jellemző'összetettség: a kereskedelmi és tőkefolyamatok bátorítását célzó gazdasági vetület mellett a kapcsolatrendszer politikai vonzata a biztonsági szférára, az úgynevezett globális problémákra, a segélyezésre, az emberi jogok és a demokratikus értékek képviseletére egyaránt kiterjed. Az EU mindezzel nem kérdőjelezi meg az USA térségbeli biztonságpolitikai szerepének központi jelentőségét. Az EU 1994-ben elfogadott Ázsia-stratégiájából bontakozott ki az unió térségbeli kapcsolatainak intézményrendszere: • Az ASEM (Asia-Europe Meeting), amely az EU és tagállamai, valamint 10 ázsiai ország - Brunei, Dél-Korea, Indonézia, Japán, Kína, Malajzia, Fülöp-szigetek, Szingapúr, Thaiföld és Vietnam - strukturált együttműködési és konzultációs fóruma. • Az EU felső szintű kétoldalú párbeszédet folytat japánnal, Kínával és Indiával. Ezek kiemelt jelentőségét mutatja, hogy rajtuk kívül az unió csak az USA-val, Kanadával és Oroszországgal alakított ki hasonló dialógust. • Az Európai Unió teljes jogú részvevője az ASEAN Regionális Fórumnak, s így közvetlenül képviselheti érdekeit a térség biztonságpolitikai kérdéseiben. • Az EU és Ázsia közötti kereskedelmi és tőkeforgalom bővítését, akadályainak lebontását két akcióprogram - Trade Facilitation and Investment Promotion Action Plans - és az Ázsia-Európa Üzleti Fórum hivatott szolgálni. Az USA után az EU a térség államainak második legfontosabb - India és Ausztrália esetében első számú - külső exportpiaca. Az unió külső kereskedelmének közel 25 százaléka Ázsiával bonyolódik, ami több, mint a dél-mediterrán térséggel, Latin-Amerikával, Afrikával és a 2002. nyár 73
