Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2002 (1. évfolyam)
2002 / 2. szám - NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK ÁZSIA - Magyarország külkapcsolati stratégiája az ázsiai és a csendes-óceáni térségben
Az Európán és Észak-Amerikán kívüli térségek helye a magyar külkapcsolatokban SZU utódállamaival realizált forgalom együttvéve. A régióban befektetett külföldi tőke 10 százaléka származik az EU országaiból. Európai bankok összesen 200 milliárd USD kölcsönt helyeztek ki a térségbe. Az EU - Japánt követően - a legfontosabb segély-donor a régióban. Ázsiai-csendes-óceáni kapcsolatrendszerének szervezeti egységesítése, területi és szintbeli kiegyensúlyozása, a párbeszéd átfogóvá tétele érdekében az Európai Unió azt szorgalmazza, hogy az ASEM-folyamathoz Dél-Ázsia államai, Ausztrália és Új-Zéland is csatlakozhassanak. Az EU 2002-re tervezi kidolgozni új, továbbfejlesztett Ázsia-stra- tégiáját. II. Az ázsiai-csendes-óceáni térség helye Magyarország külkapcsolataiban Magyarország identitásának alapelemei - demokratikus értékrend, piacgazdaság, NATO-tagság és jövőbeli EU-tagság - regionális stratégiánk kiindulópontját képezik. EU-tagként Magyarország az Európai Unió politikai és gazdasági erőtere részeként fog megjelenni az ázsiai-csendes-óceáni térségben, ami már most meghatározza kapcsolatrendszerünk alakításának irányait és szempontjait. 1. Magyarország érdekei az ázsiai-csendes-óceáni régióban Gazdasági érdek: az Európán és Észak-Amerikán kívüli térségekben külgazdasági érdekeink meghatározóak. Az ázsiai-csendes-óceáni térség külkereskedelmi forgalmunk területi és ágazati kiszélesítésében, valamint a Magyarországra irányuló közvetlen tőkebefektetések és technológiai transzfer ösztönzésében nyer jelentőséget. Kiszélesítő törekvéseink mozgásterét bizonyos mértékben beszűkíti a magyar gazdaság elmúlt évtizedben lezajlott átalakulása, mivel a tulajdonos- és szerkezetváltás a földrajzilag közeli, mindenekelőtt nyugati piacok részarányának növekedése irányában hatott. Gazdasági kapcsolatépítési törekvéseink súlyozásakor figyelembe kell venni az egyes országok közötti fejlettségbeli eltéréseket. Integrációs érdek: regionális politikánk tervezésekor Magyarország EU-tagságának perspektívája fontos orientáló tényező.- A térségbeli gazdasági körök magyarországi üzleti stratégiáját, tőkebefektetéseit hazánk uniós csatlakozásának távlatai befolyásolják. Érdekünk fűződik ahhoz, hogy az EU-tagság e relációkban fennálló kereskedelmi kapcsolatainkra pozitív hatást gyakoroljon, s Magyarország továbbra is vonzó befektetési célpont maradjon. 14 Külügyi Szemle
