Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2002 (1. évfolyam)
2002 / 1. szám - FOLYÓIRATSZEMLE - Halbach, Uwe: "Tíz év elteltével: posztszovjet konfliktusgócok a Kaukázusban"
Folyóiratszemle (Ostseerat) közreműködésére is szükség lenne a terület felzárkóztatásában, mivel ebben a témakörben ez az egyik leginkább érdekelt szervezet. Mindezeken felül jó hatással lehetnének az olyan, szimbolikus és kulturális jellegű együttműködések, mint a Nyema- non (Memel) egykor átívelő Lujza királynő híd újjáépítése vagy a kalinyingrádi és a szomszédos országokbeli egyetemek együttműködésének kibővítése. Jó kezdeményezés a helyiek által nagyra becsült, Moszkva részéről pedig megtűrt Német-orosz Ház. A szerző meglehetős alapossággal járja körül ezt a bonyolult kérdést, és azt lehet mondani, tanulmánya nem sugallja egy gyors megoldás esélyét, sőt számos szerencsés és kedvező körülmény együttes megléte esetén is csak hosszú távon várható a probléma megoldása. Joób Kristóf Uwe Halbach: „Tíz év elteltével: posztszovjet konfliktusgócok a Kaukázusban" (“Zehn fahre danach: Postsowjetische Konfliktlandschaften des Kaukasus/' Osteuropa, 2001. szeptember) U we Halbach tanulmánya az egyik legproblematikusabb posztszovjet régió viszonyait boncolgatja. Rámutat arra, hogy az itteni történések közvetve vagy közvetlenül hatással vannak az európai biztonságpolitikára is. A Szovjetunió 1991-es széthullása után a kaukázusi területek újból és újból fellángoló etnikai, területi és vallási konfliktusai hívták fel a térség bonyolult helyzetére a világ figyelmét. Az összes posztszovjet vidék közül itt tört ki a legtöbb etnikai-területi összecsapás. A háborúk hatására sok helyen alapvető változások álltak be egy adott terület etnikai összetételében. A térség közel 16 milliós összlakosságának körülbelül 10 százaléka vált menekültté. Ezenfelül ezek az összecsapások alkalmat teremtettek arra, hogy külső támogatók (Oroszország, az Egyesült Államok, Törökország és Irán) egymással rivalizálva vagy együttműködve különböző hatalmi játszmákat folytassanak. Az Orosz Föderáció részét képező észak-kaukázusi tagköztársaságok, valamint a függetlenné vált három dél-kaukázusi ország (Örményország, Grúzia, Azerbajdzsán) népcsoportjainak viszonya nagyon nehezen áttekinthető törésvonalak mentén válik szét, ami leginkább a XIX. századi orosz hódítások idejére emlékeztet. Orosz-, irán- és törökpárti vagy -ellenes erővonalak állnak szemben egymással. Moszkva-Jereván-Teherán és An- kara-Tbiliszi-Baku-Washington tengelyek képződtek, bár a kapcsolatok és ellentétek tel204 Külügyi Szemle
