Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2002 (1. évfolyam)
2002 / 1. szám - DOKUMENTUM - A Pentagon védelmi jelentése 2001
Dokumentum 1. A tehetséges, jó képességű munkaerő bátorítása a katonai és civil szolgálatba való belépésre és az ott maradásra A jelentés megállapítja, hogy a védelmi szféra emberierőforrás-tervezésekor a piacgazdasággal megegyező követelményrendszert kell felállítani. A védelmi pályán ugyanazon képességekkel kell rendelkeznie a jelölteknek, mint a magánszférában. Ahhoz, hogy a katonai és a civil pálya vonzó legyen, a minisztérium nagyszabású stratégiai emberierőforrás-tervezési programot hirdet meg. A program része egy világszínvonalú egészségügyi rendszer felállítása (TRICARE), új toborzási rendszer bevezetése, modernizált karriertervezési és -menedzselési módszerek bevezetése. 2. A Védelmi Minisztérium ügyviteli folyamatainak és infrastruktúrájának modernizálása Az ügyviteli folyamatok modernizálása során a minisztérium leépíti, illetve alaposan átszervezi az értéktöbbletet nem termelő intézményi rétegeket. Az intézményi rendszer struktúráját horizontális irányba változtatják. A folyamat során 15 százalékkal csökkentik a főhadiszállásokon dolgozó munkaerő létszámát, megszüntetik a Védelmi Minisztérium és a védelmi szektor más intézményei között az átfedő tevékenységi köröket. A jelentés a Védelmi Minisztérium számára kizárólag azokat az erőforrásokat javasolja megtartani, amelyek felett valóban a minisztérium rendelkezik, valamint főleg azokat, amelyek közvetlenül a harci cselekmények megvívásával kapcsolhatók össze. A minisztérium a közeljövőben összes tevékenységi körét két kategóriába sorolja: központi és nem központi feladatok. Központi feladatként a harci tevékenységekkel kapcsolatos tevékenységeket jelölik meg, amelyekre végrehajtására kizárólag a föderális kormányzat alkalmas. Nem központi feladatok mindazon tevékenységek, amelyek indirekt módon kapcsolódnak a harci cselekményekhez. Utóbbi területen a hangsúly a magánszektorra és az állami szektorra helyeződik. A harci cselekményekhez egyáltalán nem kapcsolódó tevékenységekre a jelentés a magánszektort látja a legalkalmasabbnak. Ezen a területen folytatni kívánják a katonai infrastruktúrához tartozó épületek magánkézbe adását és üzemeltetését. A Védelmi Minisztérium át kívánja venni mindazokat az eredményeket, amelyeket az amerikai üzleti élet a beszállítói rendszer kialakításával nyert. A hatékony implementációtól a készletek és a költségek csökkenését várják el. VII. Kockázatkezelés A kockázatok kezelése a védelmi stratégia központi elemét képezi. Magába foglalja a kor kihívásaira adott válaszokat és a jövőre való felkészülést. A kockázatkezelést az adott stratégiai prioritások mentén széles skálán lehet értelmezni: a szövetséges és baráti országokkal való kapcsolatok építésétől az erőszakos cselekedetektől való elrettentésen át szükséges esetén az ellenfél legyőzéséig. A jelentés a kockázati tényezők közé sorolja a meglévő katonai előnyök fenntartását, valamint új előnyök megszerzését. Az elmúlt hatvan év során az Egyesült Államok átlagosan GDP-jének 8 százalékát költötte védelemre, míg 2001-ben ezek a költségek 2,9 százalékot tettek ki. A tendencia, amely azokban az időszakokban, amikor nem létezett pontosan meghatározó fenyegetés a költségek és a kato188 Külügyi Szemle
