Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2002 (1. évfolyam)

2002 / 1. szám - DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Zeidler Miklós: A Magyar Külügyi Társaság és folyóirata: a Külügyi Szemle (1920-1944)

A Magyar Külügyi Társaság és folyóirata: a Külügyi Szemle (1920-1944) Kálmán, vitéz Nagy Iván, Nyulászi János, Póka-Pivny Béla, Pongrácz Kálmán, Radi- sics Elemér, vitéz Ruttkay László, Schneider Béla, Sömjén László) adták. A szerkesztők már világosan elkülönítették az önálló közleményeket a különböző szemlerovatoktól, ezzel a folyóirat struktúrája áttekinthetővé vált. A Külügyi Szemlében ettől kezdve tanulmányok, esszék, publicisztikák, hírek, hírmagyarázatok, nekrológok, szemlerovatok, könyv- és tanulmányismertetések, bibliográfiák, forrásközlések jelen­tek meg rendszeresen. Az önálló közlemények az egyes lapszámok első felét foglalták el - mintegy három ívet -, a második három ív a különböző szemléknek jutott. Olykor a szemlék anyagába is bekerült egy-egy hosszabb elemző írás, de ez nem volt általá­nos: a rovatok gazdái általában áttekintésre és közvetlen hírközlésre szorítkoztak. (Ide kerültek az MKT tevékenységéről szóló beszámolók, a bibliográfiai és szakirodalmi is­mertetések, a nemzetközi szervezetek működéséről szóló tájékoztatások, a gazdasági, nemzetközi jogi és külpolitikai rovatok, a nemzetközi kapcsolatok dokumentumai, va­lamint a Nemzetek Szövetsége és a hozzá tartozó mozgalmak krónikái.) A szemlék gazdái között olyan kiváló szakemberek szerepeltek, mint Gratz Gusztáv, Danilovics Pál, a Külügyminisztérium Nemzetközi jogi osztályának vezetője, Weninger László Vince, a fiatalon elhunyt, rendkívül tehetséges nemzetközi jogász, Váli Ferenc nemzet­közi jogászprofesszor, Radisics Elemér, a Nemzetek Szövetségének munkatársa, Do- mány Gyula, a Magyar-Olasz Bank igazgatója és Pongrácz Kálmán jogász, külpoliti­kai író, a „harmincévesek" csoportjának egyik vezetője.41 A Külügyi Szemle több olyan szemlét is hozott, amely voltaképpen szándéka szerint is az egykorú és a későbbi nemzetközi kutatásokhoz nyújtott alapinformációkat. A fo­lyóirat egyrészt mindvégig bőséges ismertetéseket jelentetett meg a nemzetközi tudo­mányok hazai és külföldi irodalmáról - könyvekről és folyóiratokról egyaránt. A szin­te csak a megjelenés tényét közlő információk mellett szép számmal születtek igazi bí­rálatok is, amelyek beható vizsgálat alá vették a tárgyalt munkákat. Másrészt több irat­közlő sorozatot is fenntartott: ilyen volt a Magyarország új nemzetközi szerződéseit bemutató sorozat 1929-1931 között, valamint az 1939. júliustól egészen a legutolsó szá­mig megszakítás nélkül közölt Nemzetközi okmánytár, amely szerződések, beszédek, mértékadó lapvélemények publikálásával igyekezett ellensúlyozni a hazai sajtóban mind jobban uralomra kerülő németbarát hangokat. A Külügyi Szemle huszonegy esztendei fennállása alatt - több mint 9 ezer oldalon - mintegy 300 szerzőtől közölt eltérő műfajú írásokat. Közülük 298-at tudtunk azonosí­tani, 39 álnév feloldatlan maradt. (A két szám egyszerű összeadása azonban minden bizonnyal a szerzők valós összlétszámánál magasabb értéket adna, hiszen lehetséges - sőt nagyon is valószínű -, hogy a feloldatlan álnevek mögött olyan szerzők bújnak meg, akik saját nevükön, vagy más ismert álnéven ugyancsak publikáltak a folyóirat­ban.) A szerzők között sok közismert politikus és szakember volt, de a főként a szem­lék készítését végző, nemzetközi tanulmányokkal foglalkozó igen tehetséges és népes 2002. tavasz 169

Next

/
Oldalképek
Tartalom