Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2002 (1. évfolyam)
2002 / 1. szám - DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Zeidler Miklós: A Magyar Külügyi Társaság és folyóirata: a Külügyi Szemle (1920-1944)
Zeidler Miklós fiatal szerzői gárda kevéssé ismert. Többségük a XIX. század végén, a XX. század elején született, jogi, közgazdasági vagy bölcsészeti doktorátussal rendelkeztek, és vagy egyetemi karriert kezdtek, vagy valamely minisztérium, bank, nagyvállalat szolgálatában álltak, s ilyen minőségükben foglalkoztak nemzetközi tudományokkal. A lap színvonalát a kitűnő szerzőgárda önmagában is garantálta, de a Külügyi Szemlének a maga korában egyébként sem volt versenytársa. Valójában csak az 1927-ben indult Magyar Szemle lehetett volna ilyen, ez utóbbi azonban a társadalmi, politikai, tudományos és művészeti élet oly szerteágazó területeivel foglalkozott, hogy annak érdeklődési körében a külpolitika csak az egyik kitüntetett téma volt. A Magyar Szemle Ottlik György által szerkesztett Külpolitikai szemléje mívesebb és elemzőbb jellegű volt, a Külügyi Szemle hasonló rovata a tényanyag ismertetésére vetett nagyobb súlyt. A Magyar Szemle nemegyszer közölt félhivatalos külpolitikai tárgyú programcikkeket, a Külügyi Szemle sohasem tett ilyet. Olykor előfordult, hogy ha a Magyar Szemle anyagtorlódás vagy érdektelenség miatt nem kívánt hozni egy-egy írást, a szerző a Külügyi Szemléhez fordult a közlés végett. Ám ez nem a Külügyi Szemle alacsony színvonalára, hanem a Magyar Szemle kiváltságos helyzetére és kényes ízlésére bizonyíték. Az újjászervezett folyóirat sikerét a megnövekedett példányszám is igazolta. Eleinte mintegy 600-800 példányt adtak el - legalábbis erre utal az a tény, hogy 1929-ben a Külügyi Szemle eladásából 13 200 pengő folyt be -, vagyis az ingyenes példányokkal együtt talán ezer példány is forgalomba került. A második világháború idején a példányszám gyorsan emelkedett, 1942-ben már a kétezret is meghaladta. A megnövekedett érdeklődés lehetővé tette, hogy az MKT a korábbinál lényegesen kisebb deficittel jelentesse meg közlönyét.42 A Külügyi Szemle az MKT tagjain és érdeklődő magánszemélyeken kívül külképviseletekhez, szerkesztőségekhez, minisztériumokhoz és egyéb közintézményekhez, könyvtárakhoz, oktatási intézményekhez és vállalatokhoz jutott el. A szerkesztőség két példányt küldött a Nemzetek Szövetsége mellé delegált genfi képviselet címére: egyet a Nemzetek Szövetsége könyvtára, egyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal könyvtára részére. Az MKT saját könyvtárának gyarapításához is felhasználta a Külügyi Szemlét. A számos bel- és külföldi szerkesztőséggel létesített cseremegállapodások keretében beszerzései egy részét saját folyóiratának megküldésével ellentételezte. Az MKT éves támogatását a Külügyminisztérium 1932 végén 25 ezer pengőre emelte. A korábbi kb. 19 ezer pengős szubvencióban a Külügyi Szemle még 600 pengős külön tétellel szerepelt, de az új rend szerint már nem képezett külön költségvetési fejezetet. Az MKT részére azonban ezután is érkezett céltámogatás a folyóirat részére. A két háború közötti időszakban elterjedt dolog volt, hogy a külpropagandával foglalkozó szervezetek bizalmas összegeket kaptak a vezető pénzintézetek és iparvállalatok részéről. így például 1936. október és 1937. április között a Takarékpénztárak és Bankok Egyesülete 350 pengőt utalt át a Külügyi Szemle részére. (Ilyen jellegű nem hivata170 Külügyi Szemle
