Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2002 (1. évfolyam)
2002 / 1. szám - GLOBALIZÁCIÓ ÉS NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK - Blahó András: Az integrált nemzetközi termelés és hatásai a felgyorsult globalizáció körülményei között
Blahó András Összefoglalás Az integrált nemzetközi termelési rendszer fokozatos kialakulása megváltoztatta a közvetlen külföldi tőkebefektetéseket motiváló tényezőket és a külföldre telepített gazdasági tevékenység rendezőelveit. A tulajdonhoz fűződő előnyök egyre inkább a vállalati rendszerhez s nem csupán az anyavállalathoz kapcsolódnak, s ezeket vállalaton belüli vagy vállalatközi mechanizmusok révén aknázzák ki, az adott tranzakció természetétől és költségeitől függően. A fogadó országok számára így több és más lehetőség adódik a KKT „becsalogatására", de ezzel párhuzamosan magasabb követelmények is hárulnak rájuk az emberi erőforrások képzettségével és alkalmazkodóképességével, az infrastruktúrával, valamint a kereskedelmi és beruházási szabályozás nyílt kereteivel kapcsolatban. Az integrált nemzetközi termelési rendszert elősegítő egyik fontos tényező a globális munkaerő megjelenése12. Szakképzett munkaerő és magasan képzett szakemberek elérhetősége a világ sok táján, adott munka magas színvonalú elvégzése több országban lehetővé tette a TNC-k számára, hogy azt a fogadó országot (régiót) válasszák, ahol a leggazdaságosabban, leghatékonyabban képesek működni. A fogadó ország számára ez viszont nemcsak új lehetőségeket - új tevékenységek „megkapását" -, de új veszélyeket is rejt. A magas színvonalú TNC vállalati termelési funkciókhoz szükséges munkaerő-követelmények globális egységesedésével a globális kihívás is konkrétabbá válik: egy adott TNC bármely termelési funkció „áthelyezését" is képes és hajlandó megtenni a gazdaságossági és hatékonysági szempontok mérlegelésével. Az állammal szemben ma már olyan transznacionális vállalatok versenyeznek, melyek a nemzeti-területi logikával szemben a világpiac logikáját képviselik.13 A fogadó országnak tehát arra kell nagy figyelmet fordítania: miként tudja fenntartani kompetitiv előnyét egy adott TNC a vállalati funkció megtartásában. Ez valószínű többrétű feladatot jelent, de ezen belül is kiemelt fontosságot kap a szakképzett munkaerő. Ez ma már nem egyszer s mindenkorra adott szakértelem átadását, elsajátítását jelenti, hanem a változó TNC vállalati gyakorlathoz alkalmazkodni képes szakértelem kialakításának módját. Nem arról van tehát szó, hogy a szakmunkásképzést fokozni kell - bár tény, hogy az e képzésben végzettek számának rohamos csökkenése nem kedvező tendencia -, hanem új típusú, az emberi képességeket a változó gyakorlati világ szempontjaihoz jobban alkalmazó tanulási és kommunikációs képességek beidegzésére van szükség. A magyar gazdaság KKT-t vonzó képességének kiemelkedő eredményei is ennek tudhatok be: az átalakulást megelőző két évtized gazdaság- politikai gyakorlata - az új gazdasági mechanizmus évei - már hasonló követelmények elé állította a vállalati dolgozókat, vezetőket. A hazai befektetők, irányítók után viszonylag könnyű volt alkalmazkodni a külföldi befektetőkhöz, irányítókhoz. Most viszont a cél már az elért KKT-pozíciók megtartása, szerény növelése kell hogy legyen, s ez sem kisebb horderejű feladat, mint a külföldi beruházások „hőskorában" 130 Külügyi Szőnie
