Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2002 (1. évfolyam)
2002 / 1. szám - GLOBALIZÁCIÓ ÉS NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK - Blahó András: Az integrált nemzetközi termelés és hatásai a felgyorsult globalizáció körülményei között
Blahó András Azonnal látható, hogy éppen az ilyen integrált nemzetközi termelési rendszerek kiterjedt és komplex jellege miatt a nemzetközi hozzáadottérték-termelési láncolat egy elemében - tegyük fel hazánkban - a gazdaságpolitikai folyamatok szabályozása, befolyásolása lényegesen nehezebbé vált. Nem elég többé az a korábbi gyakorlat, amikor a gazdaságpolitika célrendszerét meghatározva döntően hazai „fennhatóság" alá tartozó gazdaságpolitikai eszközök voltak „bevethetők" a megvalósítás érdekében. A nemzet- gazdaság „kitárulkozásával" a világgazdaság felé - vagy másként mondva, a világgazdasági reintegrációval - a nemzeti gazdaságpolitikai ráhatás esélyei, módszerei is lényegesen módosultak. Nem jelenti ez azt, hogy teljesen megszűnt volna a központi (állami) gazdaságpolitika szerepe, de azt igen, hogy ennek jellege jelentős hatással van a már az országban működő külföldi vállalatok tevékenységére: azok alkalmazkodása elősegítheti, de gátolhatja is a megvalósítást. Talán nem túlzás azt állítani: ahogy a vállalati mikroszemlélet nemzetköziesedett, most éppen az állami gazdaságpolitika „vál- lalatosodására" van igény. A globális szemléletű vállalatok tevékenységének alapos elemzésével, az ehhez viszonyított hazai lehetőségek mérlegelésével lehet és kell a TNC-ket, befektetéseiket ösztönözni, szabályozni. A TNC-k irányítása is változik, ahogy a vállalaton belüli és a vállalati részek közötti hatáskörök megosztása a központtól a hálózat típusú hatáskörmegosztás felé mozdul el. A hálózatok éppen abban különböznek a korábbi, hierarchikus vállalatirányítási rendszerektől, hogy horizontális és vertikális formákat egyaránt alkalmaznak, az erőforrások áramlása sem egyirányú - anyavállalattól a leányvállalatig - többé, hanem kölcsönös áramlások figyelhetők meg az anya- és leányvállalat, a leányvállalatok és független vállalatok között. A hálózatokban megváltozott a vállalati információs (jelentési) rendszer, az erőforrás-áramlás és a vállalati részek ösztönzési rendszerei is. E változások révén az egyes országok gazdasági kapcsolataiban erősebb összefonódások jöttek létre, úgy, hogy a javak, szolgáltatások és erőforrások áramlásának növekvő hányada zajlik a vállalati egységek közötti folyamatokban. A „független" nemzeti kivitel aránya tehát csökken. Ezzel egy időben e kapcsolati formák is jelentős változáson esnek át: egyre mélyebb szakosodás figyelhető meg, tükrözve a TNC-k integrált nemzetközi termelési stratégiáit. E minőségi és mennyiségi változások arra utalnak, hogy a TNC-k funkcionálisan integrált termelési tevékenysége egyre nagyobb mértékben határozza meg a nemzetközi gazdasági rendszert és a nemzetgazdaságok közötti kapcsolatokat. Olyannyira, hogy a nemzetközi termelés egyre nagyobb hányada egy integrált nemzetközi termelési rendszer keretében realizálódik, a világgazdaság alapvető változáson megy át: a nemzetek közötti gazdasági kapcsolatok „mély"5 integrációja révén. A hozzáadott-érték láncolat tevékenységeit egyre szorosabbra fűzi ez a rendszer nemzeti határokon át, a vállalaton belüli erőforrás-áramlás lényeges nemzetgazdasági hatásokkal is jár. 126 Külügyi Szemle
