Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2002 (1. évfolyam)
2002 / 1. szám - GLOBALIZÁCIÓ ÉS NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK - Blahó András: Az integrált nemzetközi termelés és hatásai a felgyorsult globalizáció körülményei között
Blahó András A nemzetközi termelés egy részét egyszerű integrációs stratégiákkal, önálló leányvállalati termelési módszerekkel állítják elő. Ekkor a nemzetgazdaságok között létrejövő termelési kapcsolatok gyengék. Az anya-TNC „gyámkodik" a leányvállalat felett, noha ennek tényleges területei változhatnak.4 A fő cél itt döntően a világpiacra termelés vagy a termeléskihelyezés révén elérhető alacsonyabb költségek, s nem az integrált termelés kiépítése. Más szavakkal, a vállalatirányítás - governance - fragmentált, a vállalati tevékenységek nem integráltak a hozzáadottérték-láncolat egyes szintjeinek megfelelő magatartási szinteknek megfelelően. Ennek eredményeként a TNC-k nemzetközi termelése révén kialakult nemzetközi gazdasági kapcsolatoknak csak korlátozott hatása van. A TNC-k viszont egyre növekvő számban alkalmazzák a komplex integrációs stratégiákat és struktúrákat, s ez által a világgazdasági kapcsolatokra történő ráhatásuk is erősödött. Az integrált nemzetközi termelési rendszer növekvő mértékben befolyásolja a nemzetek, régiók és a világ gazdasági életét. Az integrált nemzetközi termelési rendszer kialakulása Az integrált nemzetközi termelési rendszer a komplex vállalati stratégiákat követő TNC-k funkcióinak és tevékenységeinek összessége. Tehetik ezt önálló vállalatként, vagy stratégiai szövetségekben. Új technikák-technológiák, a végső kibocsátást indukáló kereslet, a világgazdasági nyitás, a verseny nyomása és hasonló okok miatt ezek a nagyvállalatok kompetitiv versenyelőnyeiket akarják a világméretekben szétszórt, de irányítását tekintve egységes hozzáadottérték-láncolat egészében nemcsak megtartani, de jelentősen kiterjeszteni. Mondanunk sem kell, hogy az információs technológiák elterjedésével az ilyen irányítás mennyivel lett könnyebb és átláthatóbb, s ezért vonzóbb is. Más tényezők, például a világgazdasági verseny is a fokozódó integrált nemzetközi termelés irányába ösztönzi a TNC-ket. Vállalati szinten az integrált nemzetközi termelés nem jelent mást, mint azt, hogy az adott fogadó országban tevékenykedő leányvállalat az anyavállalattal vagy a központ által megadott mértékben és módon más leányvállalattal közös funkciót lát el, egy szofisztikáit vállalaton belüli munkamegosztás révén. Konkrét példái ennek a több országban tevékenykedő leányvállalatok együttműködése révén létrejövő végtermékek, például a Suzuki vagy Ford, AUDI gépkocsik hazánkban. Az anya- és leányvállalatai közötti együttműködés „mélységét" természetesen sok tényező határozza meg. A komplex vállalati stratégia cél- és eszközrendszere nem pusztán a költségek minimalizálására, a profitok maximalizálására összpontosít minden vállalati egységnél - ahogy ezt korábban véltük -, hanem a legfontosabb cél a teljes vállalati hozzáadottérték-láncolat profitabilitása számára. Ez pedig megenged még veszteséges vállalati tevékenységeket is akkor, ha ezt más leányvállalat(ok)nál sokkal dinamikusabb profitnövekedés kíséri. Lényeges hatása 124 Külügyi Szemle
