Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2002 (1. évfolyam)
2002 / 1. szám - GLOBALIZÁCIÓ ÉS NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK - Blahó András: Az integrált nemzetközi termelés és hatásai a felgyorsult globalizáció körülményei között
Az integrált nemzetközi termelés és hatásai a felgyorsult globalizáció körülményei között Blahó András A z 1960-as évektől felgyorsult világgazdasági fejlődésben a transznacionális vállalatok (TNC) összetett vállalati stratégiai és szervezeti formái alakultak ki. Ezek a szervezeti formák világosan mutatják, hogy a hozzáadottérték-lánc minden szemét lehetséges más-más földrajzi térségben előállítani úgy, hogy a transznacionális vállalati rendszer egyik vagy több elemét integrált nemzetközi termelésként értelmezik és irányítják, noha e termelési láncolat földrajzi helyét biztosító nemzeti államok továbbra is elkülönültek. Az ilyen globális vállalati rendszerek lényegesen módosítják a nemzeti államok kontrollmechanizmusainak hatékonyságát. A globalizáció és fragmen- táció dialektikus folyamatában mind ez idáig nem jött létre olyan globális politikai érdek és együttműködés, amely az ilyen autonóm nemzetközi szereplőket a világközösség közös érdekei alapján szabályozza. Az utóbbi hónapokban kialakult globális koalíció egyik feladata éppen a világ államainak mindegyikét érintő globális folyamatok érdekeinek és érdekviszonyainak artikulációja. A transznacionális vállalatok globalizálódó nemzetközi termelésével párhuzamosan megjelenhetnek a globalizált nemzetközi kapcsolatok befolyásolási és ellenőrzési mechanizmusainak új, a változó körülményeknek megfelelő csírái. A nemzetközi integrált termelési rendszer jellemzői Már a külföldi tőkebefektetések második világháború utáni fellendülését követően, az 1960-as évek vitáiban is alapvető volt annak a kérdésnek a megválaszolása: vajon a nemzeti tőke a nemzeti politikai hatalom külső terjeszkedésének eszköze-e, avagy éppen fordítva, a nemzeti hatalom nemzetközi befolyásolásának eszköze-e a külföldi közvetlen tőkebefektetés.1 A viták révén nyilvánvalóvá vált a nemzeti mikroökonómiai feltételek „túlérettsége", s ennek nyomán a hazai tőke külföldi terjeszkedésének ökonómiai magyarázat. Az ilyen tőkeberuházások révén hatalmas vállalati rendszerek jöttek létre, amelyek irányítása már nem lehetséges nemzeti mechanizmusokkal. E vállalati rendszerekre is igaz, 122 Külügyi Szemle
