Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2002 (1. évfolyam)
2002 / 1. szám - GLOBALIZÁCIÓ ÉS NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK - Nagy Péter: Virtuális diplomácia - mítosz vagy valóság?
Virtuális diplomácia - mítosz vagy valóság? 5. A modemből a posztmodern világrendbe történő átmenet menedzselése az egyik legfőbb kihívás az államok külügyi szolgálatai, a nemzetközi közösség számára a XXL század elején. A posztmodem teória fogalmaival kifejezve ezt úgy is megfogalmazhatjuk, hogy egy adott politikai szituációban melyik nemzetközi szereplőnek a ,/helyzetértékelését" tekinti a nemzetközi közösség megalapozottnak. A helyzetértékelések megalapozottságát azonban csak azok a tudásalapú diplomáciai szolgálatok biztosíthatják, melyek képesek - a diplomaták szakértelmére és a modern információs-kommunikációs technológiákra támaszkodva - „hozzáadott érték"-et előállítani az adatok és információk elemzése alapján, és azt hatékonyan kommunikálni a politikai döntéshozók számára. 6. Bár végleges választ még nem adhatunk arra a kérdésre, hogy a külügyminisztériumok, a diplomáciai szolgálatok alkalmazkodása a posztmodern világrend új feltételeihez milyen keretek között megy majd végbe, illetve az információs-kommunikációs forradalom milyen teljes körű következményeivel kell számolnunk, elemzésünk alapján azonban mindenképpen levonhatjuk azt a következtetést, hogy a gazdaság és a hadászat területén lezajlott forradalmak évtizedei után immár a diplomácia területén is kétségtelenül forradalom zajlik. A politikusoknak, a diplomatáknak és a teoretikusoknak arra a sarkalatos kérdésre kell választ adniuk, hogy a nemzetállamok miként befolyásolhatják azoknak a nemzetközi szereplőknek a viselkedését, amelyek fölött tulajdonképpen semmiféle hatalmi jogokkal nem rendelkeznek. Jegíjzetek 1 Kennedy, Paul: A nagyhatalmak tündöklése és bukása. Gazdasági és katonai konfliktusok 1500-2000. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1992, 414. o. 2 Kennedy, Paul, i. m. 415. o. 3 Lásd: Rostoványi Zsolt (1996): Posztmodem világrend? In: Külpolitika, II. évfolyam, 1996, 3-4. szám, 8-35. o. A „fragmegratív" fogalom egymás mellé helyezi a szétesés (fragmentáció) és az integráció folyamatait, melyek a szervezetek, a közösségek, az országok és a transznacionális rendszerek struktúrájában, illetve ezek között zajlanak, ami szinte lehetetlenné teszi, hogy interaktív és kauzálisán összefüggő rendszerekként kezeljük őket. Lásd még: Rosenau, James N.: "States, Sovereignty, and Diplomacy in the Information Age." Paper presented at the International Studies Association Conference, Virtual Diplomacy: A Revolution in Diplomatic Affairs. 1999. február 18. http://www.usip.org/oc/vd/vdr/jrosenauISA99.html . 4 Lásd: Guéhenno, Jean-Marie: The End of the Nation-State. Minnesota: Minnesota University Press. Quoted in Gordon S. Smith, "Reinventing Diplomacy: A Virtual Necessity." Paper Presented at the International Studies Association Conference, Virtual Diplomacy: A Revolution in Diplomatic Affairs. 1999. február. Guéhenno összehasonlította a jelenkori információs-kommunikációs technológiákat és Gutenberg transzformatív technológiai innovációját, amely gyökeresen átalakította az egyház és a hatalom közötti viszonyt. A modern IKT hatása még nem teljesen egyértelmű, de az már látható, hogy: 1. a jelenlegi átmeneti állapot ellentétes a könyvnyomtatás hatásával, mert új univerza2002. tavasz 113
