Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2002 (1. évfolyam)
2002 / 1. szám - GLOBALIZÁCIÓ ÉS NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK - Nagy Péter: Virtuális diplomácia - mítosz vagy valóság?
Nagy Péter lizmust - „cyberfeudalizmus"-t - hoz létre; 2. átalakítja a hatalom jellegét, és 3. hatása érződik az intézmények, így a kormányzatok tevékenységében is. 5 Részletesebben lásd: Deibert, Ronald J.: Parchment, Printing, and Hypermedia: Communication in World Order Transformation. New York: Columbia University Press, 1997. AXV. és a XVI. században a kommunikáció új módjának, a nyomtatásnak a feltalálása Nyugat-Európa-szerte azonnal forradalmasította a kommunikációt, és kiemelkedő hatást gyakorolt mind a társadalomra, mind a politikára. Bekövetkezett a gazdasági, társadalmi és kulturális tevékenységek fragmentációja, egymást kölcsönösen kizáró territoriális egységek jöttek létre; felemelkedtek a modem államrendszer kialakulását előmozdító társadalmi erők. A könyvnyomtatás a kapitalizmus fejlődését, a városi polgárság kialakulását támogatta azáltal, hogy olyan eszközt adott a kezébe, amellyel megfogalmazhatóvá váltak a szerződéses társadalmi-gazdasági viszonyok. Kedvezett a modern kapitalizmus lényegét alkotó társadalmi absztrakciók - adásvételi szerződések, okiratok, udvari feljegyzések, engedélyek, megállapodások, rendeletek stb. struktúrája és tartalma - kifejlődésének. Következésképpen, a városi polgárság növekedése kiegyenlítő hatással járt a politikai és gazdasági szférában, átvágta és megszüntette a középkorra jellemző személyi függőségek sűrű hálózatát, azaz megvaló- stthatóvd tette az egy központból való irányítást és kormányzást. A polgárság felemelkedése közvetlenül hozzájárult az államok uralkodóinak centralizációs törekvéseihez, mert biztosította a szükséges tőkét az állandó hadsereg fenntartásához, cserébe a jogi és kereskedelmi eljárások szabványosított, racionális adminisztrációjáért egy adott territórium keretein belül. A nyomtatás hasonló módon táplálta a bimbózó állami bürokrácia stratégiai érdekeit azáltal, hogy olyan eszközöket biztosított, melyek révén a szabványosított dokumentumokat - az iskolai szövegkönyvektől a nyilvános rendeletekig és pénzügyi szabályozásokig, az állam területét ábrázoló térképekig - tömegméretekben lehetett előállítani és terjeszteni. Ennek megfelelően a nyomtatás biztosította azokat az eszközöket, melyekkel a központosításra törekvő uralkodók egységes politikát valósíthattak meg egy területileg meghatározott térben, és megszüntethették a középkori világrendet meghatározó, egymást átfedő lojalitások pluralizmusát. A kommunikáció módjának megváltozása tehát bizonyos intézményeket és szereplőket előnyben részesít azáltal, hogy történetesen éppen az ő irányukba következik be funkcionális (hatalmi) súlyponteltolódás, és nem mások irányába. Más szóval - és ez közvetlen relevanciával bír a diplomáciára - a modern IKT alkalmazása egyes társadalmi csoportok érdekeinek „kedvez" - az ő elképzeléseik, jövőképeik megvalósításához teremt alkalmas feltételeket, míg másokét esetleg akár hátrányosan is érintheti. Az alapvető elméleti és gyakorlati kérdés tehát úgy merül fel, hogy a diplomáciai szolgálatok az előnyöket élvezők vagy a hátrányokat szenvedők csoportjába kerülnek-e? Mint ahogyan a könyvnyomtatás elterjedése a városi polgárság és az állam számára egyaránt jótékonynak bizonyult - a modem IKT az állami és a nem állami szereplők számára jár egyaránt kölcsönös előnyökkel. 6 Az „új középkor" fogalmát 1977-ben javasolta Hedley Bull, aki szerint a modern államrendszer alternatívája annak az univerzális politikai szervezetnek a modern szekuláris megfelelője lehetne, amely a középkorban a nyugati kereszténység formájában létezett. Lásd: Bull, Hedley: The Anarchical Society. New York, Columbia University Press, 1977. 7 Lásd: Rothkopf, David J.: "Cyberpolitik: The Changing Nature of Power in the Information Age." In Journal of International Affairs, Vol. 51. No. 2,1998. tavasz, 325-359. o. 8 Lásd: http://www.usip.org/oc/vd/vdr/ronarqISA99.html 9 Castells, Manuel: The Rise of the Network Society (The Information Age: Economy, Society and Culture, Volume 1), Malden, Mass.: Blackwell Publishers, 1996. 10 A diplomácia megjelölésére más fogalmak is használatosak: nagyhatalmi, ágyúnaszád, szuperhatalmi, csúcsszintű, válság-, dollár-, csendes, inga-, pingpong-diplomácia; valamint nyilvános diplomácia, "track two" diplomácia, digitális, elektronikus, hálózati, virtuális diplomácia. Emellett a diplomáciatörténetben „brit", „osztrák-magyar", „amerikai" stb. diplomáciával találkozhatunk, ami azt sugallja, hogy nem általában a diplomáciára, hanem konkrét országok diplomáciájára mint egészre történik hivatkozás. 11 Nicolson, Sir Harold: Diplomacy. Washington DC: Institute for the Study of Diplomacy, 1939. 114 Külügyi Szemle
