Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2002 (1. évfolyam)
2002 / 1. szám - GLOBALIZÁCIÓ ÉS NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK - Nagy Péter: Virtuális diplomácia - mítosz vagy valóság?
Nagy Péter megszerzését és feldolgozását, elemzését, vagyis magát a döntéshozatali folyamatot. A „vertikális szubszidiaritás" kereteiben a politikaformálás a közigazgatási szektor intézményeiben összpontosul, ez kiegészül a „horizontális szubszidiaritás"-sal a nem állami szereplők funkcióinak „outsourcing"-ja révén. B5. Válságkezelés Az információs kor diplomáciájában a válságkezelés a virtuális szakértői csoportokra („task force"-okra) épül, amelyek a lehető leggyorsabban és a leghatékonyabb módon képesek lesznek egyesíteni a szükséges szakértelmet.93 A válságkezelésben részt vevők állandó kommunikációs kapcsolatban állnak egymással, a külügyi szolgálattal, a válság megoldásában fontos szerepet játszó partnerekkel.94 Kedvezően hasznosítják a számtalan információs forráshoz történő gyors hozzáférést, köztük a múltbeli válságokról és megoldásuk módjáról rendelkezésre álló adatbázisokat. A digitális képfeldolgozás és számítógépes megjelenítés (vizualizáció) mindinkább bevonul a konfliktuskezelés eszköztárába. A térinformatika lehetővé teszi földrajzi egységek, régiók pontos háromdimenziós feltérképezését és képernyőn való megjelenítését, melyet azután tetszőleges földrajzi távolságból lehet elemezni a hálózaton keresztül. (Később még visszatérünk arra, hogy a háromdimenziós digitális térképek alkalmazása döntő momentumnak bizonyult a délszláv válsággal foglalkozó daytoni konferencián.) B6. Nyilvános diplomácia A nyilvános diplomácia kritikus részévé vált a diplomácia repertoárjának. A közlekedési és kommunikációs forradalomnak köszönhetően az államok vezetőit, a diplomatákat több ember több helyen láthatja és hallhatja, mint korábban bármikor. A nagy tapasztalatokkal rendelkező nyilvános diplomácia képes befolyásolni a közvéleményt, hogy megnyerje támogatását a képviselt ország politikája és álláspontja mellett. Ezzel szemben a szakszerűtlen nyilvános diplomácia még a legjobb politikákat és álláspontokat is alááshatja, és rendkívül negatív országkép kialakulásához vezethet. A virtuális diplomácia feladatai közé tartozik a fogadó ország közvéleményének tájékoztatása az információknak a cybertérben történő terjesztésével, ami gyakorlatilag azonos a diplomaták képviseleti funkciójával. A nyilvános diplomácia kétségtelenül meghatározó jelentőségre tesz szert az országok virtuális diplomáciájában. A virtuális (hálózati) diplomácia lényege Virtuális (hálózati) diplomácián az információs korszak diplomáciájának azt az alrendszerét értjük, amely az információk, a „digitális erő", a lágy (szoft) hatalom szerepét hangsúlyozza az eszmék, értékrendek, normák és jogok kifejezésében, közvetítésében, formálásában és megosztásában a nemzetközi rendszerben, és ehhez aktívan felhasználja a modern elektronikus információhordozó és tudásközvetítő eszközöket. A személyek közötti interakciók nagy része már elektroni102 Külügyi Szemle
