Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2001 (7. évfolyam)

2001 / 1-2. szám - EURÓPAI UNIÓ - Bárány Péter: Az Európai Unió francia elnöksége

Bárány Péter 12 Cap sur la Présidence francaise de l'Union européenne. Hubert Védrine külügyminiszter írá­sa vezető európai lapok részére, 2000. június 28. 13 Az elnökség kitűzött programja és prioritásai szintén részletesen megtalálhatók a hivatalos hon­lapon. 14 Chirac köztársasági elnök beszéde a francia nagykövetek találkozóján, 1996. augusztus. 29. 15 Előbbit az Erika olajszállító tanker 1999. decemberi katasztrófáját követő újabb csapás, az Ievoli Sun vegyi anyagokat szállító tartályhajó 2000. októberi elsüllyedése állította a figyelem közép­pontjába. Az élelmiszer-biztonság kérdését a szűnni nem akaró, sőt, egyre terjedő kergemar­hakór vetette fel élesen, s a közelmúlt francia botrányai erre különösen érzékennyé tették az elnökséget. Ezt jól mutatja, hogy Franciaország nemzeti szabályozása megelőzte a Bizottság tervezetét, amely a kedvezőtlen körülmények (újabb állati megbetegedéseket regisztráltak im­már Németországban és Spanyolországban is) hatására, és jórészt a francia mintára alapozva öltött radikális formát. 16 2000. november 23-án Sochauxban, december 7-én pedig Nizzában tartottak Európai Konfe­renciát. 17 A Bizottság mérete és összetétele, a szavazatok újraosztása a Miniszteri Tanácsban, a minősí­tett többségi szavazás alkalmazásának kiterjesztése. 18 Ennek érdekében a külügyminiszterek havonta tartott tanácskozása mellett Franciaország­nak az Európai Unióhoz delegált nagykövete, Pierre Vimont vezetésével egy úgynevezett „előkészítő csoport" is megkezdte munkáját, havi két üléssel, valamint decemberig 4 alka­lommal a miniszterek szigorúan zártkörű, úgynevezett „konklávét" is tartottak a tárgyalá­sok elmélyítésére. 19 Les Quinze constatent un blocage sur la réforme des institutions européennes. Le Monde, 2000. szeptember 6. 20 Az osztrák külügyminiszer azzal hárította el a Bizottság szűkítésére vonatkozó francia állás­pontot, hogy a francia kormány maga is 34 tagot számlál, mégsem bénult le a munkája, míg svéd oldalról úgy értékelték, hogy Franciaország úgy próbálja eladni a rotációs rendszert, mint egy részéről tett áldozat, pedig az valójában minden ország közös áldozata lenne. 21 A szavazati súlyok megállapítására számos „képtelen" képlet forgott a köztudatban. Egy svéd javaslat szerint például a tagországok népességszámának négyzetgyökét kettővel megszoroz­va kapnánk meg az egyes tagállamokra jutó szavazatszámok „helyes" mértékét. 22 Ez állt Angliára, Írországra, Svédországra és Luxemburgra adózási ügyekben, Angliára, Né­metországra, Spanyolországra és Dániára a társadalombiztosítás és egyéb szociális ügyek te­rén, Németországra és Franciaországra bevándorlási és menekültügyi kérdésekben, Spanyo­lországra és Portugáliára a regionális szabályozások területén, valamint Franciaország egy spe­ciális fenntartást is hangoztatott, nevezetesen a szellemi tulajdon és kulturális javak nemzet­közi kereskedelmében (francia szóhasználatban az „európai kulturális sajátosság" megőrzésé­ről van szó). 23 Paradox módon - talán mert látszólag eltörpült a többi probléma mellett, vagy talán mert senki sem tudta igazán, miről is van szó - éppen az a kérdés váltotta ki a legkevesebb vitát, amely hosszú távon leginkább meghatározó lehet az Európai Unió jövője szempontjából. 24 A hivatalos közlemények optimizmusával szemben a sajtó nemes egyszerűséggel „zűrzavar­nak" (imbroglio) bélyegezte a biarritzi csúcsot, illetve „kicsik" és „nagyok" fokozódó háború­járól cikkezett. Biarritz egyetlen kézzelfogható eredménye valójában az lett, hogy elfogadták a Alapvető jogok európai chartájának szövegtervezetét, s ezzel összefüggésben javaslatot dolgoz­tak ki egy felügyeleti-előrejelző mechanizmusról, amely ezen jogok bármely tagállam általi meg­sértésének kivédését célozza (európai uniós szerződés 7. cikkely). 25 Jacques Chirac sietve nyomatékosította, hogy az unió részéről csak egyetlen dátumra vállal­nak kötelezettséget, ez pedig az, hogy 2003 elejére készen állnak az első új tagok fogadására. 96 Külpolitika

Next

/
Oldalképek
Tartalom