Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2001 (7. évfolyam)
2001 / 1-2. szám - EURÓPAI UNIÓ - Bárány Péter: Az Európai Unió francia elnöksége
Bárány Péter A tengeri közlekedés terén elfogadásra került az úgynevezett Erika 1 intézkedéscsomag - a hajóminősítő társaságok szigorú felügyelete, a veszélyes, kiöregedett hajók fokozott ellenőrzése, valamint a legveszélyesebb, szimpla hajótestű tankerek fokozatos kivonása a forgalomból 2003 és 2015 között -, amelynek egyes rendelkezései a sürgősségre való tekintettel különleges eljárással már 2001-től életbe lépnek. A munkálatok itt nem állnak meg, elkészült körvonalaiban az Erika 2 csomag is, ennek elfogadása a svéd elnökségre hárul. Az élelmiszer-biztonság terén éles viták után született meg végül az uniós szintű szabályozás, amelynek fő elemei az állati lisztek felhasználásának 6 hónapos tilalma, a különlegesen veszélyes állati belsőrészek, anyagok kivonása az élelmiszer- láncból, a marhaállomány ellenőrző tesztjeinek kiterjesztése és a veszteségek kompenzálása érdekében a tenyésztők közösségi támogatása lettek. A jelenlegi válságon túlmutatva a tagországok megegyeztek egy független Európai Élelmiszer-felügyelet létrehozásáról is, ez a tervek szerint 2002-ben kezdheti meg működését.- Számos előremutató intézkedés született jogi téren is, ahol az Alapvető jogok európai chartájának elfogadásán túl elsősorban a belügyi-igazságügyi együttműködés erősödött. Ezt a célt szolgálta - egyebek mellett - a bírósági döntések kölcsönös elismerésének megteremtése, a büntetőjogi bírósági együttműködés - a nizzai szerződésbe is bevett - Eurojust elnevezésű rendszerének kialakítása és az Europol kompetenciáinak kiszélesítése.- Szintén a sikerek között könyvelheti el az elnökség az oktatói-kutatói szféra mozgósítását célzó akcióterv elfogadását (Nizzában), az európai értékeket hangsúlyozottan megjeleníteni képes film- és audiovizuális művészet 400 millió eurós támogatási programját (Media Plus), valamint a francia álláspontnak megfelelő nyilatkozatok elfogadását - Nizzában - a közszolgáltatások, illetve a sport kiemelt szerepéről és speciális vonásairól. 3. Bővítés, európai védelem, külkapcsolatok- A francia Európa-koncepcióban központi szerepet betöltő bővítés értelemszerűen az elnökség egyik kiemelt prioritása lett. Az alapvető intézményi reformok sikerén túl - hiszen végső soron ezek éppen az új tagok fogadását kell lehetővé tegyék - a csatlakozási tárgyalások érdemi előmozdítása vezérelte az elnökséget. Ebben a szellemben került sor a tárgyalások újabb miniszteri szintű fordulójára - 2000. november 21-én a „helsinki hatok", december 5-én pedig a „luxemburgi hatok" képviselőivel -, s ezen összességében 30 új fejezetet nyitottak meg. A Bizottság által novemberben közzétett, a tárgyalásokra vonatkozó átfogó stratégiai jelentésre (composite paper), illetve az egyes tagjelöltek felkészültségét értékelő éves jelentésre (progress report) támaszkodva az EU-tagországok maguk is megvitatták a bővítés stratégiai kérdéseit, s konklúziójukban elfogadták a Bizottság átfogó 84 Külpolitika
