Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2001 (7. évfolyam)
2001 / 1-2. szám - EURÓPAI UNIÓ - Bárány Péter: Az Európai Unió francia elnöksége
Bárány Péter koncentrált, pragmatikus hozzáállást tanúsítva. Márpedig ezt éppen azért tehette, mert az elnökség fő feladatát képező intézményi reformok, különös tekintettel a megerősített együttműködésre, éppen a Franciaország által remélt irányba mutattak. A kedvező körülményekre és hagyományos befolyására alapozva Párizs rendkívül határozottan, nagy reményekkel vágott neki elnökségének, és igen ambiciózus célkitűzések köré csoportosította programját. Moscovici miniszter megfogalmazása szerint ugyanis „az Európai Unió elnöksége túl ritka alkalom ahhoz, hogy egy olyan ország, mint Franciaország - azért álszerénykedésre nincs szükség - ezt használja ki az európai integráció alakulásának befolyásolására".8 1.3. A francia elnökség mint a nyílt elnökség modellje A francia elnökség programjának vizsgálata előtt érdemes külön is kiemelni egy jellegzetességet: az elnökség abszolút prioritást adott a külvilág felé való nyitásnak, nyitottságnak, 4 fő terepet megcélozva. Ezek közül mind fontosságában, mind intenzitásában kiemelkedik a civil társadalom irányában tett kezdeményezések széles köre. Az elnökség hivatalos programjának részeként mintegy 30 fórumot, szemináriumot, kollokviumot és konferenciát rendezett, amelyeken nagy számban vehettek részt a különböző szakmai körök, érdekszervezetek, nem kormányzati szervezetek (NGO-k) és a kutatási-ok- tatási-egyetemi szféra képviselői, különös tekintettel a fiatalokra.9 Mivel mindezeken a rendezvényeken az EU és a francia elnökség is a legmagasabb szinten képviseltette magát, így lehetőség nyílott az érdekelt felek érdemi párbeszédére, ami hosszú távon jól szolgálja az unió régóta követelt átláthatóságának, a francia elnökség által külön is kiemelt polgárközeliségének elérését. Szintén a tájékoztatást szolgálta a nyitottság másik fő területe, az elnökség rendszeres megnyilatkozásai, híradásai az írott és elektronikus sajtón keresztül az aktuális eseményekről, az európai ügyek állásáról. A törekvés komolyságát mutatta egy külön sajtóközpont felállítása, illetve a minden részletre kiterjedő internetes tájékoztatás10 kiemelt szerepe. Az elnökség természetesen aktív párbeszédre törekedett az EU fő intézményeivel is. Közülük is kiemelten kezelte az Európai Parlamentet, hiszen ez az a szerv, amely „nemzeti képviselői" révén a legközelebb van az állampolgárokhoz, s egyeztetései, vitái is nyilvánosan, a közvélemény előtt folynak. A francia elnökség különböző képviselői közel 70 alkalommal jelentek meg és szólaltak fel a plénum előtt, „ami rekord egy második félévre eső elnökség esetében". Végül, de nem utolsósorban, a külvilág természetesen az EU-n kívüli földrajzi világot, vagyis a különböző országokat, térségeket is jelenti. Részben a francia 80 Külpolitika
