Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2001 (7. évfolyam)
2001 / 1-2. szám - BIZTONSÁGPOLITIKA - Szentesi György: A START-szerződések és a rakétavédelmi program
Szentesi György nát. Ezeket a méreteket az indokolja, hogy a jelenleg üzemeltetett atom-tengeralattjárókról minden egyes ballisztikus rakéta tárolásához, felbocsátásához 200-400 tonna vízkiszorítás szükséges, márpedig ezek a hajók rendszerint 16-24 darab rakétát szállítanak. Ezeknek a rakétahordozó atom-tengeralattjáróknak a víz alatti manőverezőképessége is igen jó, úszási sebességük óránként 50-55 kilométer. Két-háromszáz méterre süllyedve haladhatnak, és ez felderítésüket nagyon megnehezíti. Rakétáikat rendszerint merülési helyzetből, 15-20 méterre a vízfelszín alól indítják el. Az állomásoztatást tekintve kétféle hadászati ballisztikus rakéták különleges sajátossága, hogy fejrészükbe több - a szerkezet sajátosságaitól, a teherbíró-képességtől függően - akár 3-10 darab, más-más célpontra vezethető atomtöltet helyezhető el. Az effajta fejrészeket nevezik angol betűszóval MIRV-nek (Multiple Independently Reentry Vehicle = többrészű, független visszatérő „jármű"). A „többtöltetűség" igen fontos tulajdonság, ugyanis a töltetek száma meghatározza, hogy egy rakétával hány célpont pusztítható el. A hadászati támadófegyverek harmadik - legkevésbé jelentős - csoportjába az interkontinentális (5500 km-nél nagyobb) hatósugarú nehézbombázó repülőgépek tartoznak, melyek fedélzeti fegyvere vagy 600 kilométernél nagyobb hatótávolságú, légi indítású, atomtöltetű, robotrepülőgép, vagy ugyancsak atomtöltetű, 1000 kilométernél nagyobb hatótávolságú, azonban nem ballisztikus röppályájú, levegőföld osztályú rakéta. Az effajta 150-220 tonna felszállótömegű harci repülőgépek a típus sajátosságától függően 1-20 darab atomtöltetű fedélzeti fegyvert hordoznak. Az orosz-amerikai START tárgyalásokegy-ezmények kizárólag az említett három csoportba tartozó atomfegyver-rendszerekkel foglalkoznak, s nem érintik a két fél többi, rövidebb hatótávolságú repülőgép-fedélzeti, illetve szárazföldi és tengeri hadszíntéri atomfegyver-rendszereit. Ezeknek állománya ma még mindig ezres nagyságrendű, de a kétpólusú világ megszűntével mind jelentőségük, mind pedig mennyiségük folyamatosan csökken. Megjegyzendő, hogy az orosz, illetve az amerikai tulajdonban lévő, nem hadászati jellegű atomfegyverek állományáról, a jelenleg még rendszerben tartott mennyiségükről a nemzetközi katonai, ezen belül haditechnikai szakirodalomban szinte egyáltalában nincs autentikus adat. 2000 elején Albright külügyminiszter asszony, kijelentette, 1985-től kezdve az amerikai atomtöltetek összmennyiségét 60 százalékkal csökkentették. Az eredeti, összesen 22 ezer darab körüli amerikai atomtöltet állományt figyelembe véve ilyenformán a jelenlegi összmennyiség 9000 darab körüli. Mivel az amerikai hadászati atomtöltetek állománya) a START-1 megállapodás teljesítése előtt hozzávetőleg 6500-7000 darab között van, ezért, ebből adódóan a nem hadászati jellegű amerikai atomtöltetek mennyisége jelenleg mindössze 2000-2500 darabra tehető. 54 Külpolitika
