Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2001 (7. évfolyam)

2001 / 1-2. szám - BIZTONSÁGPOLITIKA - Osváth Szabolcs: A CFE-szerződés adaptálása

A CFE szerződés adaptálása német egységek telepítésére kerülhet sor, amelyek a legkorszerűbbnek számító esz­közökkel rendelkeznek. Ezen felül el lehet még játszani a szárazföldi eszközök te­lepítéséhez kapcsolható légi megerősítés gondolatával, ami szintén jelentős haté­konyságnövelő tényezőként jelentkezhet. A légierő bevonásával persze már kibő­vítettük a kérdést, hiszen a területi szintekhez hasonlóan az ideiglenes telepítési számok sem terjednek ki a légi eszközökre. A légi eszközöknek a szárazföldi esz­közök melletti tekintetbevétele már a korábban idézett összhaderőnemi egyesí­tett alkalmi harci kötelék koncepcióra utal. A felsorolt szempontok egy nagyobb haderővel rendelkező részes állam esetében is érvényesek, bár ott az arányszám­ok értelemszerűen kisebbek. Mindezek alapján ésszerűnek tűnik, hogy amennyi­ben a rendkívüli ideiglenes telepítésben rejlő megerősítési lehetőség nem elegen­dő egy válsághelyzet megfelelő kezelésére, akkor már a CFE-szerződés alkalma­zásán túlmutató válságforgatókönyvvel, háborúval állunk szemben. A CFE-szer- ződést azonban éppen azért kötötték meg, és a megváltozott európai biztonsági feltételekhez történő adaptálását éppen azért hajtották végre, hogy hosszú távra biztosítsák ennek a hatékony európai fegyverzetkorlátozási és fegyverzet-ellenőr­zési rendszernek az életképességét, és ezzel lehetőleg megakadályozzák nyílt, há­borús konfliktusok kialakulását. Jegyzetek 1 Treaty on Conventional Armed Forces in Europe and Related Documents, The Netherlands Ministry of Foreign Affairs, Arms Control Section, May 1996, Chapter I - Treaty on Conventional Armed Forces in Europe, 11-147. o. 2 Az 1973-ban megkezdett és megszakításokkal tizenhét éven át tartó tárgyalásokon alapvető elvi kérdésekről sem sikerült megállapodásra jutni. A NATO az európai katonai létszám csök­kentését szorgalmazta, a VSZ viszont a katonai létszám és a fegyverzet együttes csökkentését javasolta. A NATO a tárgyalások célját abban látta, hogy szakaszos és eltérő mértékű csök­kentések eredményeként a két szövetség között számszerű egyenlőség, NATO-VSZ-paritás jöj­jön létre. A VSZ ezzel szemben az azonos mennyiségek csökkentését javasolta, hogy megőriz­ze hagyományos fegyveres erőinek számszerű túlsúlyát. A felek arról sem tudtak megállapodni, hogy a csökkentéseket szövetségi vagy nemzeti alapon hajtsák-e végre. További gondot jelen­tett, hogy a létszám csökkentésének ellenőrzésére nem állt rendelkezésre megbízható módszer. Eredményes tárgyalások helyett mindkét szövetségi rendszer korszerűsítette hagyományos fegy­verzetét, és fenntartotta azok harckészültségi szintjét. A hidegháborús választóvonal mentén hatalmas, korszerű hadseregek álltak szemben egymással. 3 Mandate for Negotiation on Conventional Armed Forces in Europe - Az alapelvek között sze­repelt, hogy a szerződés egyes rendelkezéseinek csökkenteniük kell a váratlan támadás lehe­tőségét, illetve meg kell akadályozniuk, hogy a részes államok vagy államcsoportok nagyará­nyú, meglepetésszerű támadás indításához szükséges katonai képességekkel rendelkezzenek. A szerződésnek jelentősen és aszimmetrikusan csökkentenie kellett továbbá a támadó fegy­2001. tavasz-nyár 45

Next

/
Oldalképek
Tartalom