Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2001 (7. évfolyam)
2001 / 1-2. szám - KÖNYVEKRŐL - Vogel Sándor: Magarditsch Hatschikjan (szerk.): A Nyugat-politika túloldalán
Könyvekről folyamatban. A CEFTA léte bebizonyította, hogy az EU-ba való belépés és az egymás közötti szabadkereskedelem összeegyeztethető. Ugyanakkor megkönnyítette a piacgazdaságra való átállást, és helyrebillentette az egymás közötti kereskedelmet. A CEFTA-val kapcsolatos legfontosabb kérdések a következők: mi marad a CEFTA-ból, ha az első tagok belépnek az EU-ba? Hogyan lehet a regionális együttműködést a NATO-ba és az EU-ba való integrációval összhangba hozni? Alvydas Nikzentaitis A balti-tengeri régió: együttműködés és konfliktusok című tanulmányában a régió jellemvonásait, intézményeit, az együttműködés fokozatait írja le. Jellemző e szervezetre, hogy olyan államok a tagjai, amelyek a hidegháborúban szemben álltak egymással, hozzátartoznak EU- és nem EU-tagállamok, NATO-tagok és nem NATO-tagok. A terület 70 millió ember lakhelye, Európa területének 14 százaléka, az európai termelés 28 százalékát az európai export 1/3- át adja. Nagy azonban a szakadék fejlett és fejletlen tagállamai között. A szerző a részt vevő államok három csoportját különbözteti meg: a skandináv államokat (Dánia, Finnország, Norvégia, Svédország, Észtország), a kontinentális politikát előnyben részesítő államokat (Németország, Lettország, Litvánia, Lengyelország) és Oroszországot. E legutóbbi a térség egyik legjelentősebb tagja, és kereskedelme 45 százalékát balti-tengeri kikötőin át bonyolítja le. Úgy tűnik, hogy az egész balti-tengeri együttműködést azért találták ki, hogy Oroszországot bevonják a regionális együttműködésbe, melynek egyik legfontosabb célja az Oroszország és a baltitengeri államok közötti konfliktus csökkentése. A szerző végkövetkeztetésként megállapítja: a régió belső gyengesége, hogy nemcsak az együttműködés, hanem a konfliktusok területe is; ha azonban sikerül az érdekeket összhangba hozni, az új Európában az együttműködés modellje is lehet. Piámén Pantev bolgár szerző tanulmányának címe A fekete-tengeri gazdasági együttműködés: az együttműködéstől a konfliktusrendezésig. A térség keretfeltételei a hidegháború után megváltoztak. Új szereplői Oroszország, Ukrajna és Grúzia, a régiek pedig Törökország, Bulgária és Románia. A régiót határviták és konfliktusok terhelik. Itt található Európa három legnagyobb hadserege, az orosz, a török és az ukrán, a katonai egyensúly pedig Oroszország hátrányára és Törökország javára megváltozott. Jellemző rá a verseny a Kaszpi-tengeri energiaforrásokért. Az együttműködést ösztönzi, hogy itt kapcsolódnak össze az európai, a közel-keleti, a kisázsiai, a fekete-tengeri és a földközi-tengeri térségek. A régió stabilitásában és fejlődésében az EU és a NATO is érdekeltek. A szervezet célja a gazdasági együttműködés fejlesztése, a nézeteltérések és a konfliktusok megelőzése, valamint megoldása, a részt vevő államok hozzásegítése az európai és a világgazdaságba való beilleszkedéshez. Az együttműködés különlegességei a következők:- ez az egyetlen olyan szervezet, amelyhez Oroszország és Törökország is hozzátartozik; 2001. tavasz-nyár 261
