Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2001 (7. évfolyam)
2001 / 1-2. szám - KÜLPOLITIKA-TÖRTÉNET - Romsics Gergely: Magyarország a "Foreign Affairs"-ben, 1940-1948
Magyarország a „Foreign Affairs"-ben, 1940-1948 legyőzése; és ezzel összefüggésben egy a szövetkezetek nyújtotta előnyöket „felismerő vidéki népesség". Magyarországon azonban „a három feltétel egyike sem adott".111 Az a néhány év, amíg a magyar mezőgazdaság szerkezeti modernizációja végrehajthatóvá válik, Stowe szerint meghatározó jelentőségű lesz az ország politikai orientációjának szempontjából. A várható, nehézségekkel teli átmeneti időszak számos alkalmat fog nyújtani a kommunisták számára befolyásuk megnövelésére vagy esetleg egy nyílt hatalomátvételi kísérletre. Egyelőre meg nem vetették fel a kollektivizáció kérdését, ám magyarországi ellenfeleik tudják róluk, hogy mint „leninisták és sztálinisták, pontosan a moszkvai mintát kívánják követni minden téren". Stowe azonban azon a véleményen van, hogy a kommunista vezetés nem fogja kockára tenni jelenlegi pozícióját egy népszerűtlen és könnyen „vérfürdőkhöz vezető" intézkedéssel. Ha a magyar parasztság „elég időt kap, a szövetkezeti rendszerrel megoldódhatnak problémái, és megvalósulhat az első demokrácia" Magyarországon.112 A „Hungary's Agrarian Revolution" jó betekintést nyújt az amerikai közvélemény azon szélesebb rétegeinek gondolkodásába, amely a Foreign Affairsben csak elvétve jelent meg. Az írás Magyarország-képének főbb jellemzői könnyen kiszűrhetők: Stowe egy olyan agrárországot mutat be, amelynek nincsenek vagy alig vannak demokratikus hagyományai, mivel társadalma néhány éve szabadult csak fel a középkori elnyomás alól. Az írás két osztályt különböztet meg, a nagybirtokosokét és az agrárproletárokét, amely szolgákból, idénymunkásokból, kisbérlőkből és törpebirtokosokból áll. A polgárságról, a munkásosztályról, akárcsak a történelmi középnemességről vagy a dzsentriről egyetlen szó sem esik. Ugyanígy nem tudunk meg semmit a magyar iparról és kereskedelemről. Az ország mezőgazda- sági jellegének túlzott hangsúlyozása Arthur Salter 1926-os tanulmányában és Armstrongnak a Tardieu-tervről írt ismertetésében szintén felfedezhető volt.113 Stowe azonban úgy szól a magyar gazdaságról, mintha annak meghatározó és egyetlen jelentős ágazata a mezőgazdaság lenne. Ezt támasztja alá az a megállapítása, amely szerint az agrárreform „jóval több, mint négymillió ember életében forradalmi változást hozott".114 Stowe nézetei mögött számos helyen felfedezhető a Horthy-rendszer emigrációba vonult kritikusainak hatása. Jászinál jóval ismertebb volt M. W. Fodor, a Chicago Sun, az egyik legnagyobb amerikai napilap újságírója, aki azonban a magyar- országi helyzetet több szempontból Jászihoz hasonlóan ítélte meg. 1937-es könyvében, amely komoly sikert aratott, Fodor Magyarországot évezredes feudális társadalomként mutatta be.115 Stowe saját könyveiben több ízben hivatkozik a magyar származású újságíróra, és valahányszor a magyar társadalomról ír, sohasem mulasztja el nyíltan vagy egy utalás formájában kiemelni annak feudális jellegét.116 2001. tavasz-nyár 235
