Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2001 (7. évfolyam)
2001 / 1-2. szám - KÜLPOLITIKA-TÖRTÉNET - Romsics Gergely: Magyarország a "Foreign Affairs"-ben, 1940-1948
Romsics Gergely ges rendezés alapja a kisebbségek számának minimalizálása lehetett, a határoktól távol élő enklávék számára pedig autonómiát kellett biztosítani. Nem hitt a „tökéletes megoldás" lehetőségében, azonban két központi kérdésben határozott véleménnyel rendelkezett: az Arad-Szatmár-sáv részleges visszacsatolását és a Székelyföld autonómiáját egyaránt támogatta.23 A második bécsi döntés Mosely álláspontjánál jóval radikálisabb módon „rendezte" a román-magyar viszályt. A „Transylvania Partitioned” [,,A felosztott Erdély"] ennek ellenére nem tartalmaz nyíltan kritikus megállapításokat, és a szerző jobbára pontosan követi a bevezetésben megfogalmazott célt: „a történelmi, földrajzi, etnikai és gazdasági tények vizsgálatát."24 Az első hosszabb rész elsősorban Erdély történelmét és lakosságának etnikai összetételét mutatja be. Mosely kifejti, hogy a terület miért bír mind a magyar, mind pedig a román nép számára kivételes jelentőséggel. Kitér az erdélyi fejedelemségnek az európai történelemben játszott szerepére, és ebből következő jelentőségére a magyar nemzettudat alakulásában. Történelemszemléletében azonban meghatározóbb Erdély jogi leszakadása a „tulajdonképpeni Magyarországról". Azt is hangsúlyozza, hogy „noha a románok nem hivatkozhatnak arra, hogy huzamosabb ideig Erdély urai lettek volna, a terület számukra sem kevésbé fontos, hiszen otthona volt a román Felvilágosodásnak, és a legautentikusabb román paraszti közösségek közül néhány szintén itt található".25 Mosely a trianoni szerződés tárgyalásakor az 1918. december elsejei, gyulafehérvári gyűlés határozatait fenntartások nélkül elfogadja a (többséget alkotó) román nemzetiség akarata demokratikus kifejezésének. Ritka mulasztásainak egyike, hogy semmilyen formában nem utal az első világháború alatti titkos egyezményekre, és Erdély leválását Magyarországról egy teljességgel szerves és öntörvényű folyamatként mutatja be. Statisztikai értékelésében itt, akárcsak a következő fejezetben, amely a visszacsatolt területekkel foglalkozik, az 1930-as román nép- számlálás adataira támaszkodik. írásának ez a része - ahogy Temperley egyes megjegyzései is 1928-ban - arról tanúskodik, hogy az 1918 előtti asszimilációs kísérletek emléke rendkívül élénken élt a térséggel foglalkozó szakértők tudatában.26 Az 1918 utáni időszakról szólva a „Transylvania Partitioned" arra a következtetésre jut, hogy „Erdély a háború utáni átállás időszakát elég jól átvészelte". Ez különösen érvényes a gazdaságra, mivel a helyi „ipar, a magyar versenytől megszabadulva, Nagy-Romániában talált magának belső felvevőpiacot". Ugyanakkor Mosely jelzi, hogy a központi kormányzat az adózásba, a kereskedelemben és a vállalkozások támogatásában esetenként diszkriminálta az erdélyi lakosságot és a vállalatokat.27 A magyar revíziós propaganda által felsorolt érvekkel a cikk a trianoni határokat visszautasító 1920-as magyar memorandum híres mondatát szegezi szembe, 214 Külpolitika