Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2001 (7. évfolyam)
2001 / 1-2. szám - BIZTONSÁGPOLITIKA - Deák Péter: Magyarország biztonsági helyzete az ezredfordulón
A terrorizmus és a nemzetközi bűnözés kölcsönös jelenléte Magyarország terrorveszélyeztetettsége megváltozott a kilencvenes években. A külföldi tőke és a vállalkozók dinamikusan növekvő beáramlása következtében egyre több, a terrorizmus célországának minősülő állam érdekeltsége jelent meg hazánkban. A déli határunk mentén folyó polgárháború és a volt Szovjetunió széthullása után alakult államok közötti nacionalista ellentétek, gyakran fegyveres konfliktusok „begyűrűzései" szintén fokozták Magyarország veszélyeztetettségét. Nem hagyhatók figyelmen kívül a totális határőrzés megszűnéséből, továbbá a vízumkényszerrendszer hiányosságaiból adódó veszélyek sem. A magyarországi bűnözés változásai is jelentős növekedést okoztak hazánk terrorveszélyeztetettségében. A külföldről átvett módszereket (maffiamódszerek, ban- ditizmus) alkalmazó bűnözők jelentős számban történő beáramlása, a szervezett alvilág megerősödése, a kábítószer, fegyver-, robbanóanyag, sugárzóanyag-csempészet, a fegyverrel elkövetett bűncselekmények számának növekedése miatt realitássá vált annak a lehetősége, hogy a köztörvényes bűnözők is be fogják vetni a terrorizmus eszközeit. Ugyanakkor - a nyugati tapasztalatokra alapozva - valószínűsíthető, hogy megjelenik „a terrorizmus, mint megrendelő, a köztörvényes bűnöző mint szolgáltató" minta is. Különleges vonása a korszak kriminalizmusának az úgynevezett olajbűnözés kialakulása. A gázolaj és a háztartási fűtőolaj közötti jelentős árkülönbség a villámgyors gazdagodás lehetőségét nyitotta meg az addig tőkehiánnyal küszködő hazai alvilág előtt. Ezzel óriási ütemben felgyorsult a magyar szervezett bűnözés fejlődése és polarizálódása. Talán nem túlzás azt állítani, hogy az olajszőkítés lehetősége az amerikai szesztilalom hatásával párhuzamba állítható katalizáló szerepet játszott a magyarországi szervezett alvilág történetében. Mindettől függetlenül a tapasztalatok azt mutatják, hogy a Magyar Köztársaság nem képez tartalékkörletet a terrorista szervezetek részére, a migrációs folyamatok azonban lehetővé teszik a nem aktív sejtek telepítését. Célpont tekintetében elsősorban a nyugati nagyhatalmak diplomáciai és gazdasági képviseletei jöhetnek számításba. Valamely NATO-akció esetén valószínűsíthető, hogy megélénkülnek a magyar katonai és rendvédelmi objektumok mellett elsősorban a nagyobb NATO-tagországok fegyveres erői, annak tagjai elleni terroristacselekmények. Mindezt olyan elvi tényezők is valószínűsítik, hogy az intenzív helyi háborúk tapasztalatai alapján az utóbbi években a hadviselési formák közé bekerültek a terrorizmus módszerei, például a tömeges túszszedés, az ezzel járó zsarolás, a polgári lakosságot veszélyeztető robbantások, civilnek álcázott diverzió. A fentiek alapulvételével azt kell megállapítanunk, hogy az ezredfordulót követően minden valószínűség szerint a nemzetközi szinten „globalizálódó" terroMagyarország biztonsági helyzete az ezredfordulón 2001. tavasz-nyár 15
