Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2001 (7. évfolyam)
2001 / 1-2. szám - BIZTONSÁGPOLITIKA - Deák Péter: Magyarország biztonsági helyzete az ezredfordulón
Deák Péter rizmus a társadalmat komolyan nyugtalanító és zavaró tényezővé válik Magyarországon is. A sűrűn változó helyzetben szinte lehetetlen előre jelezni a nemzetközi terrorizmus hazánkat érintő hatásait. Aligha kétséges azonban a belső terrorizmus erősödésének tendenciája. Ebben a helyzetben a bűnüldöző apparátus és a titkosszolgálatok megfelelő felkészítése mellett felerősödik a társadalom „beavatásának" jelentősége. A nemzeti antiterrorista irányelvek kidolgozása mellett ezért a kormányzatnak fokozott figyelmet kell fordítania a megfelelő tömegtájékoztatásra, az antiterrorista propagandára. Környezetbiztonság és katasztrófaveszélyek Az elmúlt évek történései a figyelem középpontjába helyezték a kétségtelenül sűrűsödő és hatásaikban egyre nagyobb különböző objektív kárjelenségek, általánosabb nevükön katasztrófák megjelenését és következményeit - a védekezés kérdései a kormányzatok tevékenységében egyre jelentősebb szerepet kapnak. A katasztrófák egy részének megjelenése kétségtelenül összefügg a globalizációs-civi- lizációs jelenségekkel, azonban éppen a technológia robbanásszerű fejlődése lehetőséget ad a védekezés fejlesztésére is. A legjellemzőbb új felismerés a természeti, civilizációs és társadalmi katasztrófák nemzetközi összefüggése és az, hogy határokon átnyúló hatásaiknak, következményeiknek elhárításához nemzetközi együttműködés szükséges. Mivel a katasztrófajelenségek általában regionális és kontinentális térségekben jelentkezhetnek, az Európai Unió egyre inkább szembesül a megelőzés, a hatékony nemzetközi előrejelző rendszer és a védekezés összehangolásának kérdéseivel Az 1998 és 2001 közötti időszak számos olyan tanulsággal szolgált, amelyek beemelése a védelmi rendszerekbe egyértelműen szükséges. Magyarország nemzetközi szervezetek tagjaként kötelezettségeket vállalt, és lehetőségekkel bír a nemzetközi együttműködésben és támogatásban. A katasztrófaveszélyek elemzésénél egyértelműen tudományközi felfogásból kell kiindulni, arra az alapigazságra támaszkodva, miszerint az egyes kihívások és kárjelenségek egymás előidézői lehetnek, együtt járnak és hatásuk összeadódik. Magyarország szempontjából a földrajzi elhelyezkedés - a Kárpát-medencén belüli középhelyzet, síkvidéki térség és a vízgyűjtő-áteresztő jelleg - az első számú veszélyforrás. Ez a tényező nem csupán az árvízveszély, az időjárási szélsőségek következtében jelentkező kockázatok miatt jelent katasztrófaveszélyt, hanem - mint a Tisza élővilágát kipusztító ciánszennyezés bizonyította - a folyók sajátos környezeti károk lehetséges hordozói. A sajnálatosan gyakori nehézfémszennyezések következményei járványkatasztrófákat is okozhatnak. 16 Külpolitika
