Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2001 (7. évfolyam)
2001 / 1-2. szám - DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Garadnai Zoltán: A magyar-francia diplomáciai kapcsolatok története, 1945-1966
Garadnai Zoltán alá is írták. A kulturális szerződés, a műszaki-tudományos és a konzuli egyezmény aláírása Couve de Murville magyarországi látogatása során történt meg110 A nemzetközi szervezetekben a magyar kormány politikája 1966-ban az volt, hogy támogatta azokat a francia külpolitikai elképzeléseket, amelyekkel az ellentétek éleződését lehetett elérni a NATO-tagországok és Franciaország között, elsősorban a francia-amerikai kapcsolatokra vonatkozóan. Igyekeztek támogatni azokat a kezdeményezéseket is, amelyek érintkezési felületet biztosítottak a szocialista országokkal. Ugyanakkor, mivel a francia kormány rendszeresen a magyar kormánytisztviselőkhöz fordult az egyes nemzetközi szervezetekben a francia tisztviselők megválasztása érdekében, viszonzásul a magyar kormány a magyar tisztviselők megválasztásához kérte a párizsi kormány támogatását111 A francia külügyminiszter magyarországi látogatásával természetesen a legfelsőbb pártvezetők is foglalkoztak. A Politikai Bizottság határozatában azt ajánlotta, hogy Couve de Murville látogatását a magyar kormány Péter János franciaországi látogatása viszonzásának tekintse, és a látogatással a sajtó is így foglalkozzon. Irányelvként fogalmazták meg, hogy a magyar külügyminiszter az előterjesztésben ismertetett témák alapján tárgyaljon a francia külügyminiszterrel, míg Kádár János és Kállai Gyula vele való tárgyalásainak jellege politikai legyen. A Politikai Bizottság egyetértett azzal is, hogy amennyiben ilyen igény felmerül, a két külügyminiszter tárgyalásainak eredményéről közös nyilatkozatot jelentessenek meg. A Politikai Bizottság helyeselte továbbá, hogy Kállai Gyula fogadja el az esetleges franciaországi meghívást, és egyetértett azzal is, hogy Kállai Gyula az Elnöki Tanács nevében hívja meg magyarországi látogatásra De Gaulle elnököt112 Couve de Murville és Kádár János tárgyalása A Külügyminisztérium a Politikai Bizottságnak készített előterjesztésében Kádár János tárgyalásainak tematikájául elsősorban politikai kérdéseket javasolt. Ezek szerint a magyar pártfőtitkárnak tájékoztatást kellett nyújtania a szocialista és a nyugat-európai országok kapcsolatáról, ki kellett térnie az európai biztonságra és a német kérdésre, különös tekintettel az NDK szerepére, illetve a nemzetközi kérdésekre. A Varsói Szerződés és a NATO, a KGST és a Közös Piac kapcsolatainak kérdését a Varsói Szerződés politikai tanácsadó testületének, illetve a KGST bukaresti ülésének közös nyilatkozata alapján kellett értékelnie.113 A francia külügyminiszterrel folytatott tárgyalások a Politikai Bizottság és a Minisztertanács által meghatározott keretek és irányelvek szerint folytak. A két kül- ügyér a Külügyminisztériumban találkozott, és minden, magyar szempontból lényegesnek minősített kérdést megtárgyaltak, míg Kádár János és Kállai Gyula a hivatalában fogadta Couve de Murville francia külügyminisztert114 134 Külpolitika
