Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2001 (7. évfolyam)
2001 / 1-2. szám - DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Schreiber, Thomas: A francia külpolitika és Kelet-Európa
A francia külpolitika és Kelet-Európa zett értésre adni, hogy amennyiben Franciaország meg kívánja szerezni a Szovjetunió támogatását a német ügyekben, úgy támogatnia kell Moszkvát a lengyel kérdésben. A Szovjetunióval való viszony De Gaulle első elnökségének végén tapasztalható megromlása (1946. január 20-án távozott a hatalomból) nem akadályozta meg abban a meggyengült Franciaországot, hogy helyreállítsa kapcsolatait Közép- és Kelet-Európa államaival. Már 1944 decemberében, csupán négy hónappal Párizs felszabadulása után, amikor Keleten még folyt a háború, a Radiodiffusion frangaise Jean Guignebert, a Francia Rádió főigazgatójának ösztönzésére elhatározta, hogy rádióműsorokat fog sugározni rövidhullámon Romániába, Magyarországra, Lengyelországba, Csehszlovákiába és Bulgáriába nemzeti nyelveken. Francia nyelvű adásokat is terveztek az összes dunai ország számára. „Franciaország újjáéledésének újabb szakaszához érkeztünk" olvashatjuk az örömteli szavakat egy 1944. december 15-én kelt belső jelentésben, amely meghatározta ezeknek a külföld felé irányuló adásoknak a céljait.8 Georges Bidault9, aki 1944. szeptember 10-től 1948. július 25-ig szinte megszakítás nélkül külügyminiszter, csak viszonylag kis szerepet játszott ebben az ügyben. Valójában, Vadsse professzor szerint, a nagy gondolatok nem Bidault-tól származtak, és a politikus 1946. január 20. előtt és után is végeredményben csak De Gaulle tábornok szócsövének tekinthető. Meg kell azonban jegyezni, hogy nem minden szakember osztja ezt a véleményt. Franciaország újult érdeklődése Közép- és Kelet-Európa iránt a Quai d'Orsay fiatal diplomatáinak, köztük Jean Jaloy-nak és Jean-Marie Soutou-nak volt köszönhető, akik „elsőként hívták fel a figyelmet arra, hogy Franciaország nemzetközi aktivitását a háború utáni helyzet első számú veszélyforrása, vagyis a Szovjetunió irányába kellene terelni",10 legalábbis a hidegháború megindulásától kezdve ez volt a meggyőződésük. 1945-ben azonban még a német veszély újjáéledésétől való félelem nyugtalanította a francia politikai vezetőket, elsősorban De Gaulle tábornok híveit. Egymásra talált szövetségesek Csehszlovákia A Francia Nemzeti Bizottság már 1942. szeptember 29-én a francia nép nevében érvénytelennek mondta ki a müncheni egyezményt.11 1944. augusztus 22-én a két kormány közös nyilatkozata leszögezte, hogy „a helyzet alakulását nyomon követve megfelelő időben össze fogják hangolni politiká2001. tavasz-nyár 101
