Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2001 (7. évfolyam)
2001 / 1-2. szám - BIZTONSÁGPOLITIKA - Deák Péter: Magyarország biztonsági helyzete az ezredfordulón
Magyarország biztonsági helyzete az ezredfordulón- a délszláv válság elhúzódása, előre nem látott új fordulatainak kialakulása, kiterjedése; a keleti térség teljes instabilizálódása és egy hazánkat érintő fegyveres támadás. Magyarország biztonsági helyzetének nemzetközi dimenziója Az ország szempontjából döntő tényező, hogy megváltozott biztonsági helyzetünk. Nem látunk szándékot és képességet egy ellenünk irányuló agresszióra, amit amúgy is lehetetlenné tenne a NATO garanciája. A haderő-átalakulás tekintetében megszabadultunk a Varsói Szerződés diktálta dogmatikus kényszerektől. A NATO képességeinkhez igazított követelményeket támaszt, ezért jobban érvényesíthetjük a geostratégiai sajátosságainkat. Az ország biztonsági helyzete persze nem hirtelen fordulatokkal változott, hanem a nemzetközi környezet és szervezetek, valamint a pártok egyetértésén alapuló és következetes magyar biztonságpolitika olyan fejlődése során, amely képes volt nagyjából követni a biztonsági kockázatok globális és regionális változásait, gyakorta fordulatait. Ezzel a biztonságot fokozatosan megteremtő politikával együtt növekedett a döntéshozók rendelkezésére álló elemzések minősége, a biztonságpolitikai előrejelzések hitelesebbek lettek, amelyek következtében bizonyos jelenségek, kockázatok ma már pontosabban tervezhetők előre. Mindez korántsem jelenti azt, hogy a stabilizációs politika zavar- és hibamentes volt, hiszen számos nemzetközi feszültséget élünk át, ezek azonban további tanulságokkal szolgáltak. A mögöttünk hagyott tíz év alapvető tanulsága, hogy az évezred elején bekövetkezett társadalmi szerkezetet váltó „forradalom", a felismerhető radikális érdekellentétek, a dezintegráció és integráció egymásnak ellentmondó együttes jelentkezése nem vezetett éles, hagyományos konfliktushoz, de Magyarország esetében még korlátozott háborúhoz sem. A határainkon kialakult hét, részben friss államalakulat mindegyike megindult a stabilitás, illetve az erre irányuló fordulat felé. Általában, igaznak bizonyult az a több évvel ezelőtt gyakorta hangoztatott megítélés, hogy a változásokban a vissza- és túlrendeződés lehetősége egyaránt fennállhat. Tőlünk délre a valóban demokratikus tartalommal bíró nemzetállammá alakulás, így a régi formák felbomlása lényegében és hosszú távra vetítve pozitív folyamatnak mondható, A 2001. évre Magyarország biztonsága szavatolttá vált, az ország a kollektív védelmi szervezet tagjaként erős pozícióba került. A KFOR-akció világossá tette Magyarország geostratégiai pozícióját a NATO-n belül. Miután a közeljövőben a válságkezelés kerül előtérbe, hazánk nem „frontállami" pozíciót tölt be, hanem a déli szárny keretében az előretolt bázisország szerepe lesz a miénk. Ez a helyzet sajá2001. tavasz-nyár 9
