Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2000 (6. évfolyam)
2000 / 1-2. szám - EURÓPAI UNIÓ - Bajtay Péter: Az Európai Unió a nemzetközi rendben
Bajtay Péter A közösség és rajta keresztül a Bizottság a nemzetközi szervezetek más típusaitól eltérően, a nemzetközi kapcsolatok „legfőbb" jogalanyához, az államhoz hasonlatosan alkalmazza a gyakorlatban a ius legationis aktív és passzív jogát. Más típusú nemzetközi szervezetektől, mint ENSZ és szakosított szervei, OECD, WTO vagy éppen NATO és WEU, eltérően „aktívan" él aktív jogával, azaz egyre bővülő külképviseleti rendszere behálózza az egész világot. Érdekeit harmadik országban, az esetek túlnyomó többségében, a lehető legmagasabb diplomáciai szinten, azaz „nagykövetségi" (delegáció) szinten képviseli. Ezen államok, a reciprocitás elve alapján pedig, Brüsszelben az Európai Közösségekhez (Európai Bizottság és soros elnökség) akkreditálják képviselőiket (passzív jog). A nemzetközi szervezetek vonatkozásában, aktív jogával élve és a gyakorlatban tulajdonképpen egyoldalúan, a közösség nevében csupán az Európai Bizottság delegál diplomáciai képviselőket a közösségi érdekek hatókörébe eső más nemzetközi szervezetekhez, így az ENSZ-hez New Yorkban, Genfben, és Bécsben, az OECD mellé Párizsban, 1961 óta, a FAO-hoz Rómában53, - a közösségi szempontból legfontosabb külkapcsolati relációnak tartott és ezért a legképzettebb bizottsági diplomaták közreműködésével - a WTO-hoz Genfben, továbbá a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséghez Bécsben, az UNIDO-hoz és UNESCO-hoz. Ezen szervezetek egyike sem akkreditál diplomáciai képviselőket se egymáshoz, se pedig az Európai Közösséghez (Európai Bizottság) - bár, néhány nemzetközi szervezet létrehozta úgynevezett összekötő irodáját Brüsszelben.54 Itt érdemes megemlíteni, hogy az Európa Tanács az egyetlen nemzetközi szervezetek, amellyel kapcsolatban ellenkező irányú aszimmetria figyelhető meg, azaz az ET- nak van egy bár alacsony rangú képviselete (összekötő irodája) Brüsszelbe akkreditálva, de a közösségnek (Bizottságnak) nincs semmilyen képviselete Strasbourgban. Az 1961-es bécsi egyezmény valamint a diplomáciai protokoll is hagyományos nagy- követségeknek tekinti a Bizottság delegációit, eltérően más nemzetközi szervezetek állandó kép viseletétől.55 Ez abban is megnyilvánul, hogy míg más nemzetközi szervezetek (például ENSZ) képviseleteit a diplomáciai protokoll nyilvántartásában elválasztja a nemzetállamok külképviseleteitől, addig a Bizottság delegációit közvetlenül a diplomáciai protokoll-lista utolsó nemzetállama, Zimbabwe, képviselete után említi.56 (Bár ezen szervezetek szintén fel vannak ruházva nemzetközi jogalanyisággal, gyakorlatilag „csupán" a diplomáciai képviselet passzív jogával élnek - bár például a NATO adott diplomáciai státusú irodát tart fenn Moszkvában). Például az adott tagállamokból álló ENSZ-hez, OECD-hez a tagállamok, köztük az Európai Közösség (Bizottság) az egyoldalúság elve alapján akkreditálják képviselőiket. 3.2. A képviseleti hálózat dinamikus bővülése Amióta az Egyesült Államok az Egyesült Királysággal egy időben elsőként nyitotta meg az Európai Közösség mellé akkreditált diplomáciai képviseletét57, az EK, élve passzív 94 Külpolitika
