Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2000 (6. évfolyam)
2000 / 1-2. szám - EURÓPAI UNIÓ - Bajtay Péter: Az Európai Unió a nemzetközi rendben
Az Európai Unió a nemzetközi rendben jogával, mintegy 172 diplomáciai képviselő számára adta meg az agrement-t.58 így, az Európai Közösség mellett a világ egyik legnagyobb diplomáciai testületé működik.59 Ez akkor is így van, ha sok partner a Belga Királysághoz küldött képviselőjét akkreditálja a közösségek mellé is - az EU-magyar diplomáciai kapcsolatok hőskorában ez így volt: 1992-ig a Belgiumba küldött magyar nagykövet látta el a közösség mellett Magyar- ország érdekeinek képviseletét. Az Európai Közösségek privilégiumairól és immunitásáról szóló jegyzőkönyv már korábban idézett 17. bekezdése felvázolja harmadik államok misszióinak a közösségekhez való akkreditálásának lehetőségét. Azonban a szerződés semelyik cikke nem tér ki a passzív jog alkalmazására. Ugyanúgy, az aktív jog gyakorlati alkalmazására se találunk semmilyen közvetett vagy közvetlen utalást a szerződésben. Az Európai Közösség a diplomáciai képviselet aktív jogát a Bizottság különböző szintű képviseletein keresztül gyakorolja. Ezen diplomáciai képviseletek nem a közösségek képviseletei, hanem a Bizottságé, s nem a közösségek követküldési jogát alkalmazzák a gyakorlatban, hanem - mint korábban már említettük - a Bizottságnak azt a jogát, hogy tevékenységét a lehető legmegfelelőbben szervezze meg.60 Magyarán, a közösségnek nem külképviseletei vannak, hanem közösségi érdekei, amelyeket a Bizottság saját külképviseletein keresztül és a tagállamok, különösen a soros elnök külképviseleteivel szorosan együttműködve az adott külkapcsolati relációban képvisel. Bár a soros elnökség diplomáciai képviselete az adott fogadó államban vagy nemzetközi szervezetben a közösségi érdekek bizonyos funkcióit is ellátja, tényleges, fizikai jelenlétének köszönhetően a Bizottság képviseletei, szorosan együttműködve a tagállamok képviseleteivel, s különösen a soros elnökség képviseletével, gyakorolják a közösség aktív diplomáciai jogát. Míg egy állam külképviselete országa államfőjét, s rajta keresztül az államfő által megtestesített területi entitást reprezentálja, addig a delegációk a bizottsági elnökön keresztül (aki igazából nem is tekinthető „államfőnek") az Európai Unió egy adott szervét képviselik. A Bizottság formálisan nem köteles tájékoztatni a Tanácsot külképviseletének felállításáról vagy jelöltjéről egy delegációvezetői posztra. A megbízólevelet csupán a Bizottság elnöke és az érintett főbiztos írja alá. 1989 óta viszont, a gyakorlatban, a Bizottság nem hivatalosan informálja a Tanácsot e szándékairól és hajlandó azokat a Tanáccsal megvitatni és a Tanács véleményét megfontolni. Egyébként aktív követküldési joggal legelőször 1954-ben éltek, amikor nem is a Bizottság, hanem az akkor már nemzetközi jogalanyisággal rendelkező Európai Szén- és Acélközösség nevében Londonba akkreditáltattak képviselőt. Negyven év alatt a Bizottság több mint 128 különböző szintű diplomáciai képviseletet nyitott szerte a világban.61 Húsz évvel ezelőtt (1979) még csupán 50 külképviselete volt: a loméi egyezmény 53 aláíró államából 41-ben Képviseletet tartott fenn, 7 jelentős reláció tekintetében teljes diplomáciai státussal rendelkező Delegációkat működtetett (Washingtonban, Ottavában, Caracasban, Tokióban, Genfiben a GATT-nál, New Yorkban az ENSZ-nél és Párizsban az 2000. tavasz-nyár 95
