Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2000 (6. évfolyam)
2000 / 1-2. szám - EURÓPAI UNIÓ - Bajtay Péter: Az Európai Unió a nemzetközi rendben
Az Európai Unió a nemzetközi rendben Egyfajta „diplomáciai olló" figyelhető meg a bizottsági delegációról mint az uniót képviselő szerv és a tényleges mandátuma között. Ez a körülmény ismét elvezet ahhoz a problematikához, hogy vajon a Bizottságnak informálisan van-e egyfajta „percipiált mini-jogi személyisége" vagy sem. E képet tovább bonyolítja az a körülmény, hogy akkor amikor a Bizottság harmadik partnerek felé külképviseletet nyit, tulajdonképpen nem a szigorúan vett közösségi kompetenciát gyakorolja, hanem eleget tesz azon jogosítványának, hogy közösségi intézményként a lehető legmegfelelőbb módon szervezze meg önnön szervezetét a rá háruló feladatok ellátása érdekében.52 E jogi komplexitás a diplomáciai gyakorlat nyelvére lefordítva úgy néz ki, hogy míg nem a Bizottság, hanem a közösségek fogadják harmadik partnerek képviselőit Brüsszelben, addig a harmadik partnerekhez nem a közösségek, hanem a Bizottság képviselőit küldik. Sok víz folyt le a Rajnán és a Szajnán azóta, hogy De Gaulle és Hallstein német bizottsági elnök éles vitákat folytatott a Bizottság diplomáciai rangjáról és külképviseleti státusáról. A Bizottság mai, természetszerűleg befejezetlen külképviseleti hálózatának itt három jellemző karakterisztikumára érdemes felhívni a figyelmet. 3.1. Az aktív és passzív képviseleti jog alkalmazása Az előzőkben a képviseleti jognak az unió külkapcsolati vonatkozásában való alkalmazását tárgyaltuk. Mielőtt e témát bővebben is kifejtjük, érdemes röviden tisztázni azt, hogy a képviseleti jog alkalmazására nemcsak az uniós külkapcsolatokban kerül sor, hanem, ha sokkal szűkebben is de, az uniós „belkapcsolatokban" is. A tagállamok és a közösségek kapcsolatai nyilvánvalóan nem írhatók le a diplomáciai viszony jellemzőivel, jóllehet valamennyi tagállam diplomáciai missziót tart fenn Brüsszelben, amelyeknek feladata, hogy kapcsolatokat ápoljanak a közösségekhez. Bár a jog szerint a közösségekhez vannak ők is akkreditálva, úgy mint majdnem valamennyi harmadik partnerbeli misszió Brüsszelben, magukat mégis „az adott országnak az Európai Unió mellé (akkreditált) Állandó Képviseletének" hívják. Mint azt korábban tárgyaltuk, az uniónak nincs jogi személyisége, így nem is fogadhat képviselőket. Az adott tagállam minisztériumaiból kiküldött szakértői eme állandó képviseleteknek teljes diplomáciai privilégiumokat és mentességet élveznek a diplomáciai kapcsolatokról szóló bécsi egyezmény alapján. A közösségek formálisan nem tartanak fenn képviseleteket a tagállamokban, a közösségi érdekeket, elsősorban információszolgáltatás révén, a Bizottság információs irodái képviselik. Az Európai Parlament is működtet információs irodákat a tizenöt tagállamban. A privilégiumokról és mentességről szóló közösségi jegyzőkönyv 12-15. cikkei biztosítanak védelmet a közösségi tisztviselőknek a tagállamok területén. Egyébként egy új tagállam csatlakozásakor, az ott fenntartott bizottsági külképviseletek megszűnnek és „helyükbe lépnek" a sokkal korlátozottabb feladatkörrel rendelkező de továbbra is az Európai Bizottság által fenntartott tájékoztatási irodák. 2000. tavasz-nyár 93
