Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2000 (6. évfolyam)
2000 / 1-2. szám - EURÓPAI UNIÓ - Bajtay Péter: Az Európai Unió a nemzetközi rendben
Bajtay Péter vezetékben jelen vannak, sőt aktív szerepet játszanak, bár pusztán jogtechnikai szempontból a legtöbb ilyen szervezetnek nem tagjai. Ez fordítva (például az ENSZ képviselete az EK-ban) nem áll fenn.49 A közösség (Bizottság) mint diplomáciai alany kifejlődését a következő körülmények segítették elő: 1. bizonyos közösségi területeken külső hatásköri illetékességgel lett felhatalmazva, továbbá nemzetközi jogalanyisággal lett felruházva - ezek képviselete szükségessé tette diplomáciai jelenlétét; 2. a nemzetközi diplomáciában a gazdasági és kereskedelmi kérdések előtérbe kerültek, ezek a területek pedig nagyrészt közösségi hatáskörbe tartoznak; 3. a politikai témák sok esetben technikai jellegűvé váltak, azok képviselete egyfajta technokrata hozzáállást igényelt. A közösségi diplomácia képviselete legalább három szinten érvényesül: 1. megfelelő szerződési kompetenciái alapján, az Európai Bizottság külképviseleti hálóján keresztül - a közösség diplomáciai képviseletét rendszerint a Bizottság látja el; 2. „tiszta" közösségi hatáskör esetén az EK-t a Tanács mindenkori elnöksége képviseli, a Bizottság közreműködésével vagy anélkül; 3. a mindenkori elnökség és a Bizottság közös akciói, együttműködésük révén. Eltekintve attól, hogy a Tanács mindenkori elnöksége, különböző diplomáciai eszközökkel (demarche-ok, szóbeli jegyzékek stb.) a Bizottsággal együtt vagy külön képviseli a közösség külkapcsolatait, pusztán fizikai jelenléte a közösségi diplomáciában - lévén az illető soros elnök tagállam is és ezért adott külképviselettel rendelkezik az adott relációban - nehezen mutatható ki. Ezért a következőkben a Bizottság külképviseleti rendszerét vesszük alaposabban szemügyre. Annál is inkább, mert partnerei szemében az adott relációban a Bizottság van „fizikailag" is jelen saját delegációi, képviseletei révén, másrészt pedig a bizottsági külképviseletek az egyetlen állandó pontjai a közösségi diplomáciának, míg a Tanács soros Elnöksége hathavonta változik. Magyarán, függetlenül attól, hogy formálisan az Elnökségnek milyen jogai és kötelezettségei vannak az integrációs külkapcsolatok képviseletében, a Bizottság saját külképviseletei, delegációi révén sugározza ki Európát, folyamatosan és állandóan, a világ felé.50 Azaz a Bizottságot gyakran magával a közösséggel és ezen tülmenően az Európai Unióval, Európával azonosítják a nemzetközi partnerek és a közvélemény. (Ezért is tanácsolja David Allen/Michael Smith Kissingemek, arra a megjegyzésére, hogy hol van Európa, mi a telefonszáma, hogy ha Európával akar beszélni, akkor tárcsázza a Bizottságot.51) Ez gyakori zavarokhoz vezet, és nemcsak a fogadó ország közvéleménye és politikai vezetése részéről, hanem az uniós tagállamok részéről is, amelyek gyakran a bizottsági képviselők szemére vetik, hogy az uniót próbálják képviselni és nem „pusztán" a Bizottságot. 92 Külpolitika
