Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2000 (6. évfolyam)
2000 / 1-2. szám - EURÓPAI UNIÓ - Bajtay Péter: Az Európai Unió a nemzetközi rendben
Az Európai Unió a nemzetközi rendben mintegy a kis lépések politikájával a tagállamok a „hátsó ajtón" keresztül kiterjesztették a közösség jogalanyiságát azáltal, hogy bizonyos illetékességi körtől „megfosztották" az uniót. E két körülmény kevésbé látványos, de tárgyunk szempontjából lényeges fejlődési mozzanatra irányítja rá figyelmünket. Az EUSZ gyakran azért kerül viták célkeresztjébe, mert az addig tisztán közösségi elemek mellé egységes szerkezetben közös, azaz kormányközi elemeket illesztett be az integrációs folyamatba - s ezáltal, mondván, „felpuhította" az integrációs célkitűzéseket -, addig az amszterdami szerződés éppen a 3. pillér bizonyos elemeinek „közössé- giesítésével" bizonyította: a tagállamoknak igényük van rá és érdekük, hogy súlyosan nemzeti érdekterületnek tekintett elemeket is nemzetek feletti szintre emeljenek, ha nem is azonnal (lásd Maastricht), de bizonyos átmeneti időszak után (lásd Amszterdam). Az integráció dinamikájának ebből a logikájából kiindulva, potenciálisan, az unió a tagállamok által képessé lehet téve arra, hogy valamennyi kormányközi elemét, beleértve a 3. pillér még tagállami illetékesség alatt maradt területeit, sőt a közös kül- és biztonságpolitikát is (!), idővel közösségiesítse; ez a folyamat a hármas pillérű rendszer megszűnésének potenciálját is magában foglalja, s az Európai Uniónak, az Európai Közösség helyébe lépő, nemzetközi jogalanyiságához vezethet. 3. Az uniós kiilkapcsolatok diplomáciai képviselete Azt a körülményt, hogy az Európai Unió (vagy a közösségek) a második világháborút követő nemzetközi kapcsolatok talán legdinamikusabban fejlődő szereplője, kézzelfoghatóan bizonyítja diplomáciai képviseleteinek egyre bővülő hálózata. A történelmi előzményeket nélkülöző Európai Közösségek beilleszkedése abba a nemzetközi rendszerbe, amelyet a rend sokáig kizárólagos szereplői, az államok, önmaguk számára és általuk alkottak meg, nehézségekkel járt együtt. A nemzetközi kapcsolatok más típusú szereplőjének elismerését mind nemzetközi partnereinek egyre bővülő csoportjaitól és maguk az alkotóktól, a tagállamoktól is meg kellett szerezni.47 E nehézségeket, bizonyos hatásköri illetékességek tisztázatlansága miatt, mind a mai napig nem sikerült teljesen áthidalni - e kompetenciaharcokból adódó feszültségek azonban az európai integrációs folyamat természetes velejárói, s tulajdonképpen e folyamat katalizátora. Az elmúlt négy évtizedben a nemzetközi diplomácia sokoldalusításának tanúi lehettünk48 - a globalizáció a diplomáciában is zajlik. Ez nem utolsósorban az Európai Közösségek tevékenységének is volt köszönhető. A nemzetközi rendszer új és más típusú tényezőinek aktív és látható szerep jutott a konferenciadiplomáciában. A közösség meghatározó szerepét e diplomáciai eszköz alkalmazásában a tagállamoknak az a felismerése vezérelte, hogy a multilaterális diplomáciában hatékonyabb és előnyösebb, ha igyekeznek egy hangon felszólalni. (Lásd együttműködés az ENSZ-ben később.) Hol a Tanács elnöksége, hol a Bizottság képviselői, a közösség nevében, más nemzetközi szer2000. tavasz-nyár 91
