Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2000 (6. évfolyam)
2000 / 1-2. szám - AZ ATLANTI SZÖVETSÉGBEN - Varga György: Magyarország külpolitikai mozgástere, beilleszkedés a NATO-ba és az EU-ba
Magyarország külpolitikai mozgástere a vezető hatalmak közötti viszonyrendszerben: beilleszkedés a NATO-ba és az EU-ba Varga György 1. Az euroatlanti térségben tapasztalható politikai folyamatok A z ezredforduló fő jellemzője az Egyesült Államok globális világvezető szerepének megerősödése és a középhatalmi multipolaritás általánossá válása. Az univerzális értékek melletti kiállás legjelentősebb és megoldatlan kérdése a humanitárius célzatú nemzetközi beavatkozás ma még hiányzó szabályainak a megfogalmazása és nemzetközi jogi kodifikálása. A kockázati tényezők átlépték a nemzeti államok határait, és egy-egy politikai, földrajzi egységet (Délkelet-Európa, szovjet utódállamok) veszélyeztetnek, de közvetve a teljes kontinens fejlődésére kihatnak, miközben az európai államok nemzeti érdekei által korlátozott, a kompromisszumok minimum szintjén történő politikai fellépés eddig nem biztosította a konfliktusok kezelésében nélkülözhetetlen határozottságot és hatékonyságot. Az integráció keretében, az elmúlt évek tapasztalatai alapján az európai hatalmak egyre nagyobb készséget mutatnak a kontinens érdekeinek önálló, európai keretekben történő védelmére, ugyanakkor a biztonságpolitikai kihívásokra Európa az Egyesült Államok szerepvállalása nélkül önálló választ adni nem képes.1 Az európai folyamatok kulcselemévé vált az integrációs folyamatok folytatása. Az integráció nemcsak mint cél, hanem mint az európai térség stabilizáló és felzárkóztató eszköze is fokozott jelentőségre tesz szert, miközben az EU bővítésének kérdésében megtorpanás tapasztalható az uniós országok egy részénél (félelmek a szabad munkaerőpiac, a támogatási alapok szűkülése miatt). Az erősödő intézményi folyamat, a „Mr. CFSP" hivatalba lépésével realizált koordinációs kényszer a közös külpolitika fokozatos erősödéséhez vezet. Az Egyesült Államok és az Európai Unió kapcsolataiban a folyamatos gazdasági versengés mellett markánsabban érvényesülnek az együttműködést, mint az érdekütközéseket erősítő elemek. A globális és az európai ügyekben a felek eddig sikeresen hangolták össze nézeteiket és lépéseiket, de Európa egységesülésének jelentős eredményei sem vezettek el ahhoz, hogy az EU a biztonságpolitika területén alternatívát tudjon állítani. Az európai 8 Külpolitika
