Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2000 (6. évfolyam)
2000 / 1-2. szám - EURÓPAI UNIÓ - Bajtay Péter: Az Európai Unió a nemzetközi rendben
Az Európai Unió a nemzetközi rendben kialakítására bizonyos nemzetközi szervezetekkel, de ezen jogosítványok gyakorlása során csakis a közösség nevében járhat el.15 A fentiek alapján elmondható, hogy az Európai Unió (EGK), olyan, mindenféle történelmi előzményt nélkülöző államszerű képződmény, amely mind a nemzetközi szervezetek és az állam stílusjegyeit is magán viseli, de azoktól épp abban tér el, amelyben a másikra hasonlít. Másként fogalmazva, az unió „a nemzetközi jogok és kötelezettségek alternatív gyakorlásának kísérlete" avagy „a szuverenitás alternatív gyakorlásának kísérlete".16 2. A közösség nemzetközi jogalanyisága Az Európai Közösséget államok alapították, amelyek eme entitást, érdekeik hatékony érvényesítésére, jogalanyisággal ruházták fel (RSZ 281. (ex-210,) cikk). Mivel pedig az alapítók szándékának megfelelően a közösség a nemzetközi színtéren is szerezhet jogokat és vállalhat kötelezettségeket, így létrehoztak egy általuk működtetett de független nemzetközi jogalanyt, amely körülírt területeken járhat el, képviselheti érdekeiket, szándékaikat. Tették ezt azért, hogy a tagállamok által meghatározott elveket és célkitűzéseket a külkapcsolatok területén is érvényesíteni legyen képes. Az államok eredeti és objektív nemzetközi jogalanyisággal rendelkeznek, amit létrejöttükkel szereztek meg, s ahhoz nem szükséges más államok elismerése. Kizárólag ők a nemzetközi jog teljes jogú és szuverén alanyai, azaz bármilyen nemzetközi jogot megszerezhetnek és kötelezettséget vállalhatnak, valamint főhatalommal rendelkeznek területükön.17 Államok meghatározott csoportja által alapított nemzetközi szervezetek, nemzetközi jogalanyisága származékos jellegű, így az Európai Közösségé is az. A tagállamok akaratán és elhatározásán alapul, s így teljes körű jogképesség sem illeti meg. Harmadik országok/nemzetközi partnerek esetén azok elismerése révén szerzik meg nemzetközi jogalanyiságukat. A jogalanyiság kérdésében az Európai Közösséget sajátos jellege nemcsak a nemzetközi jog legfőbb alanyától, az államtól, különbözteti meg, hanem a más típusú nemzetközi jogalanyoktól, a nemzetközi szervezetektől is. Itt legalább két különleges ismérvet érdemes megemlíteni: 1. Szupranacionalitás. A szerződés 249. (ex-189.) cikke értelmében a közösség szervei kötelező rendeleteket, határozatokat, irányelveket bocsátanak ki, amelyek kötelezik a tagállamokat, akár akaratuk ellenére is (ha azokat többségi szavazattal fogadták el). így, a közösség mint nemzetek (vagy államok18) feletti szervezet, amely a nemzetközi jog új jogi rendje, a közösségi jog alapján szerveződik, szuverén jogalanyként jelenik meg bizonyos területeken és ezáltal korlátozhatja is a tagállamok működését. Ez más nemzetközi szervezetnél nincs így; például az ENSZ nem hozhat tagállamaira nézve kötelező 2000. tavasz-nyár 85
