Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2000 (6. évfolyam)
2000 / 1-2. szám - EURÓPAI UNIÓ - Kiss J. László: A nemzetállamtól az integrált nemzetállamig-az integráció és a nemzeti érdekek viszonya
A nemzetállamtól az integrált nemzetállamig Az integráció és a nemzeti érdekek viszonya Kiss J. László Nemzeti érdekek: mik azok? N incsen egyetlen, kizárólagos tényező vagy modell, amely képes lenni az európai integráció csaknem fél évszázados történetének komplex dinamikáját megmagyarázni. Az európai integráció folyamata sem nem egyenes vonalú, sem nem teleologikus jellegű, hanem sokkal inkább a különböző tényezők és érdekek versengő keveréke. Az integráció éppúgy nem tekinthető kizárólagosan államközpontú, kormányközi folyamatnak, amelyben a politikai döntéshozókat a belpolitikai környezet kényszerei motiválják, ám olyan szupranacionális fejlődéssel sem azonosítható, amelyet kizárólagosan a transznacionális, illetve „nemzetek feletti" szereplők teleologikus elképzelései határoznak meg. Az integráció tehát nem a kormányközi alkuknak vagy a nemzetek feletti institucionalizmusnak, nevezetesen a Bizottságnak és a transznacionális üzleti érdekcsoportok törekvéseinek kizárólagos eredménye, hanem sok vonatkozásban inkább egy több szinten megvalósuló kormányzási folyamat (multi-level governance), amelyben a döntéshozatali kompetenciák különböző nemzeti és szupranacionális szereplők között oszlanak meg.1 Az Európai Unióról a magyar köztudatban élő kép sokkal „szupranacionálisabb", mint a valóságban. Nem kétséges, hogy ez a kép nem kis mértékben azzal függ össze, hogy Magyarország a tagság később csatlakozó várományosaként az alkalmazkodásnak elsősorban azokkal a feladataival néz szembe, amelyek a nélküle létrehozott közösségi jogrend egyoldalú átvételének a követelményeire vonatkoznak. Ebben az összefüggésben célszerű figyelmeztetni arra a paradoxonra, hogy a csatlakozni kívánó országoknak lényegében az unión kívül kell EU-éretté válni, továbbá az institucionális tagság ugyan eszköz a modernizációra, de a csatlakozás már előfeltételként megköveteli a modernizáció egy bizonyos szintjét. Ebben az Európai Unióról kialakult percepcióban a Németország és a volt Szovjetunió között elterülő térség - és annak részeként Magyarország - „kívülről irányítottsá2000. tavasz-nyár 57
