Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2000 (6. évfolyam)

2000 / 1-2. szám - AZ ATLANTI SZÖVETSÉGBEN - Márkusz László: Milosevics és a Nyugat Az 1996-98-as boszniai események hatása a Jugoszlávia bombázásáról hozott döntésre

Milosevics és a Nyugat A palái erők rövidesen valóban támadásba lendültek. Az SDS szeptember 8-ra válasz­tási nagygyűlést hívott össze Banja Lukán, amire több ezer felfegyverzett aktivista és civil ruhás rendőr érkezését szervezték meg. A kitervelt erőszakos hatalomátvételi kí­sérletet az SFOR és a Plavsics-párti Banja Luka-i lakosság akadályozta meg. A nemzet­közi fegyveres erők a nap folyamán feltartóztatták és visszafordították a Karadzsics embereit Banja Luka irányába szállító buszokat és személyautókat a keményvonalasok kizárólagos ellenőrzése alatt álló kelet-boszniai részeket a mérsékeltek mögött álló Nyu­gat Republika Srpskától elválasztó szűk Posavina-folyosónál. A választási gyűlésen megjelenő Krajisnik és Klicskovics egy a vártnál lényegesen kisebb létszámú támoga­tóval találkozott, akik erőben és számban lényegesen elmaradtak a Plavsics mellett el­lentüntetést tartó Banja Luka-i tömegtől.-Amikor a Banja Luka-i lakosok hírét vették, hogy az SDS puccskísérletre készül, az addigi „vadászokból" kis híján áldozatokká lett Krajisnikékat az SFOR-nak kellett kimentenie a lincselni készülő helyiek karmaiból. A konfliktus ekkor már odáig eszkalálódott, hogy az amerikai SFOR erőket is több alkalommal támadás érte, ami különösen kellemetlen volt augusztus végén Brcko vá­rosában, ahonnan szabályos evakuációt kellett végrehajtani.29 Az SFOR számára ismert volt, hogy a támadások mögött a Karadzsicsék által kézben tartott helyi rendőrség és a Milosevics közvetlen utasítására működésbe lépett Szerb Belügyminisztérium állt. Bár a külvilág számára eladni próbált verzió szerint „Belgrad semleges álláspontot foglalt el a boszniai szerb krízisben", valójában Milosevics aktívan támogatta paléiek akció­it, köztük a Plavsics elleni Banja Luka-i puccskísérletet is, a Belgrádból érkezett szerve­zőeket Banja Lukán és Brckóban egyaránt beazonosították.30 Az Egyesült Államok és európai szövetségesei ezen a ponton már megpróbáltak mi­nél gyorsabban kilábalni az egyre kevésbé kontrollálható boszniai szerb politikai krí­zisből és az EBESZ-en keresztül olyan javaslatot tettek, hogy tartsanak külön időközi parlamenti választásokat a Republika Srpskában. Belgrád és Pale sokáig élesen ellenez­ték az indítványt, amihez az időközben jugoszláv elnökké megválasztott Milosevics Oroszországot is megszerezte szövetségesnek, hatékonyan blokkolva ezzel egy ideig a nemzetközi szervezet döntéshozó mechanizmusát.31 A szeptemberi Banja Luka-i kudarcot pár nappal követő helyhatósági választásokon viszont az SDS több városban is választási vereséget szenvedett a mérsékeltnek számí­tó szocialistákkal és Biljana Plavsics újonnan alakított pártjával szemben. A Republika Srpska Brckótól nyugatra eső részében Plavsicsék gyakorlatilag átvették a hatalmat, a paléiak ellenőrzése alatt jóformán csak a keleti részek maradtak. Ekkor már az SDS fel­ismerte, hogy szavazóbázisa és politikai befolyása a napról napra morzsolódik, ezért számára is célszerűbb egy minél előbb megrendezésre kerülő választáson új legitimitást szerezni a még meglévő hatalmának. Az alkotmányos krízis végül egy 1997 novembe­rében tartott parlamenti választás kiírásával zárult. 2000. tavasz-nyár 47

Next

/
Oldalképek
Tartalom