Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2000 (6. évfolyam)
2000 / 3-4. szám - KÍNA A VILÁGPOLITIKÁBAN - Jordán Gyula - Tálas Barna: A "Kína-fenyegetés"
A „Kína-fenyegetés ikkel már a 2. helyet foglalták el a Kínában működő tőkét közvetlenül befektető külföldi országok sorában. A Virgin-szigetek azonban tudvalévőén az adózás alól kibújni akaró, kétes eredetű nemzetközi finánctőke egyik közkedvelt gyűjtőhelye, amely befektetéseivel csupán a minél magasabb hozam elérésére törekszik. Az utóbbi egy évtizedben a fejlődő országokba irányuló közvetlen működőtőke-befektetések közel 40 százaléka Kínába irányult, és 1992 óta csak az Egyesült Államok előzi meg az évente beáramló külföldi tőke nagyságában. Ez az óriási tőkemennyiség közel 350 ezer vállalat közt oszlik meg, amelyek igen nagy szerepet játszanak az ország külkereskedelmében. A külföldi befektetésű vállalatok gyorsan növelték részesedésüket az ország exportteljesítményén belül: míg 1979 és 1996 között Kína exportja átlagosan évi 16,4 százalékkal nőtt, addig ezen külföldi vállalatoké 1983-1996 között évi 46,5 százalékos rátával, exportjuk értéke pedig ezalatt 330 millió US dollárról 61,5 milliárd US dollárra emelkedett. Ennek következtében részesedésük Kína teljes exportjából hasonlóan rendkívüli dinamizmussal nőtt, az 1981- es 3,3 százalékról 1996-ra 40,7 százalékra, 1998-ban pedig 44,1 százalékra, az ország teljes külkereskedelmi volumenéből pedig 48,7 százalékra.4 A külkereskedelmi forgalom, a külföldi tőkebefektetések természetesen nemcsak Kína számára fontosak, a partnerországok számára is óriási vonzerőt jelent a potenciálisan szinte határtalannak tűnő kínai piac, továbbá az inkább majd a jövőben remélhető nagy profitok ígérete. Nem lebecsülhető hatású, hogy még az Egyesült Államokban is sok tízezer munkahely biztonságát teremtik meg a nagy kínai megrendelések, az olcsó kínai áruk pedig nemcsak fogyasztói igényeket elégítenek ki, hanem az árszínvonal mérséklésével hozzájárulnak az amerikai áruk versenyképességének növeléséhez is. Kína egyes mezőgazdasági cikkekből eladóként vagy vásárlóként fontos szereplője a világpiacnak, hatalmas volumenű repülőgép-rendeléseivel versenyre készteti az amerikai és az európai gyártókat, illetve feszültségeket kelt közöttük. Több más adat (pl. a világon a 2. helyen álló, 160 milliárd dollár körüli valutatartaléka) is alátámasztja azt a tényt, hogy Kína gazdasága megerősödött, számottevő tényezővé vált, és ha a mai ütemű fejlődés folytatódik - mint a „Kína-fenyegetéssel" érvelők azt gyakorta borúsan emlegetik - jó esélye van arra, hogy a most beköszöntő XXI. század második évtizede táján a világ legnagyobb gazdaságává váljon. Miért tekintik egyesek fenyegetőnek Kína gazdasági megerősödését? A Pekingtől való félelemnek számos eredője és összetevője van, és ezek súlyát csak növeli Kína gazdasági megerősödése. Az állítások egy része a köré csoportosítható, hogy a Kínai Népköztársaság egy kommunista, totalitárius hatalom, antidemokratikus, intoleráns, kegyetlen és kétszínű rezsim.5 Elismerik ugyan, hogy az instabilitás a maói időszakhoz képest csökkent, de sokan vélekednek úgy, hogy a mánia kitörései bármikor felújulhatnak. Ami a megbízhatatlanságot illeti, véleményük szerint gondot jelent egyezményeket kötni Pekinggel, mert az vagy a saját érdekeinek megfelelően próbálja meg értelmezni azokat, vagy a központi hatalom ellenőrzésének gyengülése vagy más okok miatt 2000. ősz-tél 175
