Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2000 (6. évfolyam)
2000 / 3-4. szám - EURÓPAI UNIÓ - Sárdi Péter: Az Országgyűlés nemzetközi kapcsolatai és az európai integráció
Sárái Péter port (5+1) országaival; a visegrádi országok integrációs és külügyi, honvédelmi és költségvetési bizottságainak találkozói; kétoldalú szakbizottsági találkozók. Hivatali szervezet:- Külügyi Hivatal (EU-WEU Osztály létrehozása). Feladat: az elnök, az alelnökök, a szakbizottságok felkészítése a nemzetközi tárgyalásokra;- EIÜB titkársága (saját bizottság felkészítése);- KM titkársága (saját bizottság felkészítése). Az 1998. évi tárgyaláskezdést, valamint a magyarországi választásokat követően a bővítési folyamatot tartalmi összefüggéseiben - két időszakra bontva vizsgálhatjuk. Az első, a tárgyalások megkezdésétől a helsinki csúcsig terjedő időszakot (1998. március 31.-1999. december vége) fogja át, a második a 2000. évet napjainkig foglalja magában. A különbségtételnek legalább két indoka lehet. Egyrészt az első időszakban zajlott le a tárgyalási fejezetek átvilágítása úgy, hogy az érdemi megbeszélések már 1998. november 10-én megkezdődhettek (7 fejezetről). Másrészt a helsinki csúcson (1999. december 10- 11.) tették lehetővé, hogy a bővítési folyamatban érdekelt további hat ország (Szlovákia, Lettország, Litvánia, Románia, Bulgária, Málta) megkezdhesse a csatlakozási tárgyalásokat Emellett az Európai Tanács helsinki ülésén hívták össze az EU intézményi reformjával foglalkozó - a bővítés szempontjából döntő jelentőségű - kormányközi konferenciát, és jelentették ki, hogy az EU 2002 végétől kész az új tagok befogadására. Magyarország vonatkozásában a helsinki csúcs után történt meg csaknem az összes fejezet (29) megnyitása, s ebből 11 fejezet ideiglenes lezárása. Mindezek az események a magyar diplomácia, a parlamenti diplomácia számára is új feladatokat határoztak meg. A tárgyalások kezdetétől a helsinki csúcsig Az Országgyűlés a csatlakozási tárgyalások 1998. március 31-i kezdetétől a törvényhozási munka szeptemberi indulásáig, a választások előtti és közvetlenül azt követő időszak „lázában égett". A helyzet természeténél fogva ilyenkor a nemzetközi irányú tevékenység aktivitása is alábbhagy, ezért ez az időszak a felkészülés időszaka volt. Ekkor alakítottuk ki a korábban ismertetett struktúrát, s a Külügyi Hivatni koordinálásával az Országgyű- lés frakcióival, az EIÜB-bel és a KM-mel együttműködve ekkor kerültek kijelölésre a fő célok és a felkészülés irányai. 164 Külpolitika
